Klímavédelem: itt az idő, hogy a kormány álljon a változás élére
Ezen a nyáron páros lábbal rúgta be az ajtót az éghajlatváltozás. Heteken át nem esett az eső, egymást érték a hőhullámok, az ország döntő részét katasztrofális aszály sújtotta. A folyók és tavak vízállása soha nem látott módon visszaesett, a Zagyva és a Tarna teljesen kiszáradt, a Velencei-tó és a Tisza-tó jó részén csupán a nád és az iszap maradt.
A Duna rekordalacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű sokáig csökkentett módban üzemelt, és nem sok hiányzott a teljes leállításig. Az almatermés a szokásos mennyiség felére esett vissza, és hasonlót jósolnak a szőlősgazdák. A kiskertek tulajdonosai összetöpörödött gyümölcsökkel és kiégett fűvel találkoztak. Mindez hasonlóképp történt Európa-szerte, a hírek a világsajtót is bejárták.
Minderre nem voltunk felkészülve, pedig a klímatudósok már jó ideje kongatják a vészharangot. Nagy-Britanniában tavaly novemberben indult el a National Emergency Briefing, amely először a brit parlamentben, majd a közvélemény széles rétegeinek mutatja be az éghajlatváltozást. Számos zöld szervezet azt követeli a brit miniszterelnöktől, hogy élő adásban forduljon mindenkihez, és a kormány álljon a cselekvés élére.
Az Egyesült Államokban most zajlik a New York-i Klímahét, amely az eddigi legnagyobb szabású eseménysorozatnak ígérkezik. A hangsúly eltolódott az általános klímavállalásoktól a megvalósítás és a gazdasági realitások felé. Központi téma az energia és az elektrifikáció, az energiaárak és energiabiztonság, a hálózatok fejlesztése, a klímafinanszírozás, valamint az ipar dekarbonizációja.
Az ipari forradalom idejéhez képest mintegy 1,5 Celsius-fokos globális hőmérsékletemelkedést a fosszilis tüzelőanyagok égetése okozza. Kína nem véletlenül épít ki villámgyorsan akkora megújulóenergia-kapacitást, hogy az meghaladja a világ összes többi országáét együttvéve. A szél- és napenergia ma már a legolcsóbban biztosítható energiaforrások közé tartoznak. Norvégiában az eladott új autók több mint 90 százaléka elektromos.
A klímaváltozásra történő felkészítés és a megoldások keresése a kormányzat első számú felelőssége kell, hogy legyen. A tűzoltás jellegű egyedi beavatkozások helyett átfogó stratégiára van szükség. Ez a kormány rendelkezik most azzal a mozgástérrel, hogy az ország sorsát hosszú távon új, a természettel harmóniában működő alapokra helyezze. Mindebben hatalmas szerepet játszhat a megújuló közmédia is.
