Reagált a Pénzügyminisztérium az IMF magyarországi látogatására

A Pénzügyminisztérium írásban válaszolt arra a megkeresésre, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának hazai látogatásával kapcsolatban érkezett. A delegáció szeptember 23-a és október 6-a között közel két hetet tartózkodott Magyarországon, és egyeztetéseket folytatott a helyi hatóságokkal, hogy pontos képet kapjon a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.

Az elkészült értékelésükben az IMF több reformintézkedést is javasol a kormány számára, amelyek a szervezet szerint a gazdasági növekedés beindítását és az euróövezethez való csatlakozást is megalapozhatják.

A látogatással kapcsolatban a Pénzügyminisztérium azt közölte: a Valutaalap rendszeresen értékeli hivatalos kiadványban az országok gazdaságát, ennek keretében rendszeresen találkoznak miniszterekkel és kormányfőkkel. A mostani delegáció vezetője is ebben a témában egyeztetett röviden Kármán András miniszterrel és Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkárral.

Arra a kérdésre, hogy az IMF mely javaslatait veszi fontolóra a tárca, a Pénzügyminisztérium úgy reagált: köszönettel tudomásul vette a Nemzetközi Valutaalap javaslatait, a kormány pedig a gazdaságpolitikáját továbbra is szuverén módon, a magyar érdekeknek megfelelően alakítja.

Elemzők: a forint extra hozammal ketyegő euró, 2028-ra 355-ös szint jöhet

Az elmúlt hat évből négyben krízis volt a világban, ennek ellenére a részvénypiacok jól teljesítettek, a kötvények sem omlottak össze, a magyar eszközök és a forint pedig erősödtek – derült ki az MBH Befektetési Bank elemzőinek sajtóreggelijén.

Vincze Péter, a befektetési tanácsadási részleg vezetője szerint minden befektetőt fel kell készülni a krízisekre, és diverzifikált portfóliókat kell építeni, mert nincs két azonos válság. 2023 óta a magyar részvények rendre az első vagy második helyen végeztek, amihez hozzájárult, hogy 2022-ben nagyon olcsók voltak. Ma már nem annyira olcsó a magyar részvénypiac, de ez Kelet- és Közép-Európa egészére igaz.

Tavaly az arany 65 százalékot hozott, idén mínusz négy százalék körül van, ezért fontos a diverzifikáció. A feltörekvő részvénypiacok idén 21-27 százalékos teljesítményt értek el, a magyar piac plusz 26 százalék környékén áll az év elejéhez képest.

A magyar kötvénybefektető idén sokkal eredményesebb volt, mint egy nemzetközi. Magyarország kivételével emelkednek a kötvényhozamok globálisan, olyan szintekre, amelyekre egyes nemzetközi hírportálok szerint fenntarthatatlanok. A szakember szerint a világvégétől még távol vagyunk, ez a hozamemelkedés jó beszállót jelenthet a kötvénypiacon, ezért emelték a nemzetközi kötvények súlyát a portfóliókban.

Idén nyolc százalék pluszban vannak a hosszú hazai kötvények árfolyamai. Az áprilisi kormányváltás után a magyar eszközökbe vetett hit javult, ami valószínűleg indokolt az euróbevezetés programba vétele miatt. Vincze Péter szerint a sztori nagy része már kiárazódott, de ha a Tisza-program szerint az euróbevezetés előkészítése megtörténik 2030-ig, van még tér a magyar kötvényhozam-felár szűkülésére, ezért a hazai hosszú kötvénypozíciók növelésével erre is pozíciót építenek ki.

A forint jelenleg egy extra hozammal ketyegő euró a befektetők szemében, így megérheti forintot tartani. A 2027-2028-as évre a mostanihoz képest enyhén erősödő forintra számítanak, a kötvényhozamok csökkenhetnek, közelítve az európai hozamokhoz. Az MBH Elemzési Centrum előrejelzései szerint idén év végén 370-es euró/forint árfolyam valószínű, 2027-re forinterősödést prognosztizáltak, 2028-ra pedig 355 forintos eurót jelenthet.

A hosszú távú befektetésekhez részvényt kell tartani. Debreczeni Csaba vezető részvényelemző a mesterséges intelligenciára és az olajra koncentrál, mert ezek miatt nehéz megmondani, merre mennek a piacok. Az USA-ban most kezdődött a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon. Az előző negyedévben az S&P 500-ban lévő 503 cég nettó eredménye 50 százalékkal nőtt, egyszeri tételek nélkül 30 százalékkal. Úgy tűnik, a 2026-os évet ez az 500 cég 30-35 százalékos nettó eredménybővüléssel fejezi be, ami hosszú távon fenntarthatatlan.

A piacok koncentráltak, az S&P 500-at főleg az Nvidia és a Microsoft húzta. Az elemző szerint ez nem fenntartható, és nem a valós értékeket látjuk. Az amerikai vállalatok GDP-arányos nyereségessége 14 százalék, abszolút csúcson van. A KKE-régióban az elmúlt két-három évben az olcsóság miatt megérte befektetni, ez még mindig így van, de a diszkont nagy része már kiárazódott. A BUX P/E mutatója 2022-2024-ben öt körül volt, az elmúlt hónapokban tíz fölött, ami még nem vészes, de beárazódott a régió. Korábban szinte bármit lehetett venni, most szelektálni kell. A régiót továbbra is jónak tartják a jó fogyasztói bizalom és az uniós pénzek miatt.

A piacokat a háborúk kirobbanása nem érdekli, a bizonytalanságot árazzák be. A jövőt az olaj és az amerikai üzemanyagok ára határozhatja meg, mert az amerikai választók érzékenyek erre. Donald Trump nem áll túl fényesen a közvélemény-kutatásokban. A legvalószínűbb, hogy az elnök marad, de az alsó- és felsőház demokrata többségű lesz a novemberi időközi választások után. A piac ilyenkor általában 5-13 százalékos növekedést mutat. A legrosszabb kimenetel, ha republikánus elnök és demokrata kongresszus van, most efelé megyünk, de Trump viselkedése valószínűleg nem változik.

A Hormuzi-szorosból kijövő olajexport elérte az iráni háború előtti csúcsot, napi 20-25 millió hordót, mert vannak alternatív útvonalak. Az olajár mégis magas maradhat, mert a készletek leapadtak, és vissza kell tölteni őket. A Goldman idén 90 dollárra, jövőre átlagosan 80 dollárra számít hordónként.

A mesterséges intelligencia beruházásai az amerikai GDP 3-3,6 százalékát emésztik fel, ami több a telekommunikációs beruházásoknál vagy a 19. századi vasútépítési láznál. Amikor egy iparág a GDP legnagyobb részét felemészti, onnantól az érintett részvények ára általában csökkenni szokott. Nagy iparág, sokan meggazdagodnak rajta, és sokan tönkremennek benne.

Elfáradt a forint a nagy menetben, nem úgy a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 1,87 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig. A BUX 14.30 órakor 144 645,96 ponton állt, ami a keddi záróértékéhez képest 1095,19 pontos, 0,76 százalékos emelkedés, a szerdai nyitásnál 1097,06 ponttal magasabb.

A részvénypiac forgalma fél háromig 13,3 milliárd forint volt, a vezető részvények az OTP kivételével emelkedtek az előző napi záráshoz képest.

A Mol 72 forinttal, 1,47 százalékkal 4968 forintra erősödött, 1,2 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 100 forinttal, 0,24 százalékkal 42 300 forintra csökkent, forgalmuk 10,4 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 46 forinttal, 1,77 százalékkal 2646 forintra nőtt, forgalma 821,2 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 320 forinttal, 2,61 százalékkal 12 570 forintra emelkedett, a részvények forgalma 616,4 millió forintot ért el.

Gyengült a forint

A forint a reggel hét órai árfolyamokhoz képest gyengült kora délutánra. 14 óra 38 perckor egy euró 364,21 forintot ért a reggel hét órai 363,79 forinthoz képest, egy amerikai dollár 326,86 forintba került a 324,53 forint után. Egy svájci frank ára 390,38 forint volt, reggel 390,06 forintot jegyeztek.

Magyar Péter és Kapitány István is cáfolta a lemondásáról szóló értesüléseket

Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is megszólalt azt követően, hogy a sajtóban felvetődött a miniszter távozása a tárca éléről. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium szerda reggel hivatalosan cáfolta a lemondásról szóló információkat.

Az ügy előzménye, hogy a minisztérium váratlanul közölte: személyes okokból lemondott a minisztériumban betöltött pozíciójáról Tótth András energetikai államtitkár. Tótth András megbizatása a miniszterelnök javaslatára október 13-i hatállyal megszűnt.

Tótth lemondása kapcsán a sajtó arról írt, hogy több forrásból is úgy értesült, kedden felmerült Kapitány István lemondása is a gazdasági és energetikai tárca éléről.

A miniszter és a miniszterelnök is megszólalt

„Nem mondtam le, és nem is fogok! Hiába terjeszti ezt a cáfolat ellenére is egy szebb napokat látott lap” – írta Kapitány István a Facebook-oldalán szerda délelőtt. Hozzátette: „Szolgálni jöttem, a magyar emberekért és egy erősebb gazdaságért dolgozom. Egyetlen dologról mondtam le: a fizetésemről.”

Magyar Péter miniszterelnök szintén a Facebook-oldalán nyilvánult meg az esettel kapcsolatban. Azt írta: „A szabad sajtó renoméjának talán jót tenne, ha nem terjesztenének világosan megcáfolt, Megafon szintű hazugságokat. A HVG kedvéért jelzem, hogy sem Kapitány miniszter úr, sem én nem fontolgatjuk a lemondásunkat.”

Az ellenzék reakciója

A Fidesz közleményében ezt írta: „Milyen kár, hogy Kapitány úr ezt a kiváló alkalmat elmulasztotta. Az elmúlt fél év bebizonyította, hogy a magyar gazdaság bajait a Kapitány-Kármán-Vitézy csapat képtelen megoldani, csak gyarapítja azok számát.”

Hozzátették: „Itt lenne az ideje, hogy a kormány facebookozás helyett valódi gazdaságpolitikát folytasson, arra alkalmas gazdasági szakemberekkel.”

A Covidnál már láttunk ilyet: valami megfertőzte a gyógyszerpapírt

Mélypont az árjegyzésben? Veszteséges operáció? Adósságok? Minderről lehetne beszélni, de az amerikai gyógyszeripari óriás papírjai fittyet hánynak ezekre és több különleges, egyedi tényező hatására a papírok újra elképesztő magasságban járnak. Mintha mindent megvennének a befektetők. A háttérben a rákellenes fejlemények mellett még a közelmúlt pestis félelmei is feltűnnek. Vajon újra eljött a befektetők ideje, vagy csak egy veszélyes lufiról van szó?

Talán sokak fejében élénken él még a többkörös Covid-rali az évtized elejéről, mely során garmadával emelkedtek fel a tőzsdei cégek vagy éppen buktak el. Előbbire sok példa volt a klasszikus gyógyszeripari vállalatok közül. Ezeknél a befektetők és spekulánsok már a koronavírus-járvány első fázisánál azzal számoltak, hogy egy-egy tőzsdei cég alkalmas lehet megszülni a csodaszert, azaz legyártani az oltóanyagot a gyilkos vírus elleni védekezés legfőbb eszközeként. Ezek közül annak idején az egyik az amerikai Moderna vállalat volt.

Közben mindez a Polymarkethez hasonló predikciós piacokat nem igazán érdekli. Törnek fel, mint a talajvíz. A massachusettsi Cambridge-ben székhellyel rendelkező gyógyszergyártó társaság végül le is szállította a várt gyógykészítményt a koronavírus ellen. Előtte viszont veszett tempójú tőzsdei vágtába kezdtek a cég értékpapírjai, idén pedig valami hasonló hegymenetet elejét mutatja a cég papírjainak árjegyzése.

Így terjedt szét a Moderna idei ralija

Az idén már több száz százalékos szárnyalást produkáló, kizárólag az úgynevezett mRNS technikát fejlesztő gyógyszeripari vállalat részvényei nyár elején adtak először komolyabb életjelet magukról, amikor a kurzus meghaladta a 83 dolláros értéket. A bombasztikus manőver viszont augusztus közepén érkezett, amikor a papír mintegy két nap alatt 160 százalékos ugrást vitt véghez egy kedvező kísérleti hír hatására. Akkor egy nagyszabású, több mint 1000 magas kockázatú melanomás beteget bevonó vizsgálat alapján a cég kombinált készítménye jelentősen csökkenteni tudta a melanoma kiújulásának esélyét, valamint a halálozásnak kockázatát.

Ezt követően az oroszországi laboráns halálát okozó pestis félelmek hatására is drágultak a részvények. Október első teljes kereskedési hetének végén pedig azt követően tudott majdnem 15 százalékot ralizni a papír, hogy a cég értékpapírjai ismét visszatértek a Nasdaq 100 indexbe. Innen 2024 decemberében esett ki a részvény, tekintve, hogy a papír Covid után mutatott nagyarányú leértékelődése a piaci küszöbérték alá nyomta a vállalat kapitalizációját. Az elmúlt egy évben ugyanakkor a papír hatalmas felértékelődésen ment keresztül. A mintegy 22 dolláros mélypontról 220 dollár fölé kapaszkodott fel. A 78,44 milliárd dollárra ugró piaci kapitalizációval a társaság újra teljesíti az indexbe kerülés feltételeit.

Van itt egy nem is olyan kicsi üzleti bökkenő

A Moderna robusztus tőzsdei helyzete nincs összhangban a társaság sarokszámaival. A cég bruttó árrése mínuszos, mivel a gyártási költségek eleve meghaladják az értékesítési árbevételt, miközben az árbevételek növekedési üteme 2,1 százalékosra lassult. Van ugyan egy 5,14 milliárd dolláros készpénzállománya a cégnek, de egy ehhez társuló 1,29 milliárdos adóssága is. A nem túl fényes megítélést jól tükrözi az is, hogy a közkézen forgó részvények mintegy 10 százaléka short pozíciójú.

Mindennapos a rakétázás

Az egészségiparban szinte szokványos a hasonló űrbéli szárnyalás. A New Yorki- értéktőzsde (NYSE) és a Nasdaq platformjain naponta gyújtja be a rakétákat egy-egy kisebb gyógyszergyártó cég értékpapírja, ha valamilyen pozitív kutatási hírrel összefüggésbe hozzák. Legutóbb pedig az iparág kiemelkedően nyereséges másik szegmenséről, a fogyasztószerekről írtunk. A különböző injekciós készítmények annyira jövedelmezők, hogy egyesek emiatt attól tartanak, a gyártók a cukorbetegek számára létfontosságú inzulin gyártását is jelentősen visszafogják.

Összegezve

Tehát elmondható, hogy az amerikai Moderna elképesztő visszatérést mutatott be: a melanomaterápiás áttörés, a járványos félelmek, illetve a Nasdaq 100 indexbe való visszakerülés a 22 dolláros mélypontról 220 dollár fölé repítette a részvény árfolyamát. Bár a kapitalizáció elérte a 78,44 milliárd dollárt, a negatív bruttó árrés és a lassuló árbevétel-növekedés jelzi, hogy a tőzsdei rali mögött egyelőre komoly pénzügyi kockázatok lapulhatnak.

Élő adásban kérdezhető Oszkó Péter

Oszkó Péter, a 2009 és 2010 között működött Bajnai-kormány pénzügyminisztere ma délután fél 4-től lesz a Klasszis Klub Live vendége. Az egyórás élő adást a Klasszis Média YouTube-csatornáján és a szervező lap Facebook-oldalán közvetítik, a nézők pedig maguk is kérdezhetnek tőle.

A tervezett témák között szerepel a Tisza-kormány eddigi tevékenysége, a friss VOSZ-barométer tanulsága – amely szerint a kis- és középvállalkozások nem látják, mit akar a gazdaságpolitika –, valamint az, hogy mire kellene fókuszálnia a 2027-es büdzsének. Szó lesz arról is, hogy hatékony lehet-e a vagyonadó, és hogy ez-e az a kata, amire annyian vártak.

Napirenden szerepelnek az euróbevezetési kilátások is, azzal a kérdéssel, mikorra teljesíthetők a maastrichti kritériumok. A beszélgetés kitér arra, hogy nem csak az uniós források vannak, és arra is, milyen helyzetben van a kockázati és magántőke-ágazat. Szó lesz a GP-részesedési modellről és a GP-részesedési társaságokról, valamint arról, mire készül az O3 Partners.

Hirtelen lemondott Kapitány István államtitkára

Benyújtotta lemondását Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára – tájékoztatta a szaktárca az MTI-t kedden. A tárca közlése szerint az államtitkár személyes okokból döntött a távozás mellett.

A lemondásra tekintettel Baka András köztársasági elnök – Magyar Péter miniszterelnök javaslatára – 2026. október 13-ai hatállyal megállapította az államtitkár megbízatásának megszűnését. A döntés értelmében Tótth András ezzel a nappal már nem látja el energetikai államtitkári feladatait.

Az energetikai államtitkári poszt a Gazdasági és Energetikai Minisztérium szervezetén belül működik, így a távozás a tárca energiaügyekkel összefüggő feladatellátását érinti. A lemondás hátteréről a közlemény a személyes indokon túl további részleteket nem tartalmazott.

A tárca az MTI-vel kedden közölte a lemondás tényét, a megbízatás megszűnésének időpontját pedig 2026. október 13-ában határozta meg a köztársasági elnöki döntés. Arról egyelőre nem érkezett információ, hogy ki veszi át az energetikai államtitkári feladatokat.

Kellenének a külföldi dolgozók, mert a munkaerő-tartalék csak virtuális

Idén 35 ezer külföldi dolgozhat Magyarországon. A munkáltatói szervezetek szerint tarthatatlan a jövő évre tervezett 14 százalékos minimálbéremelés, sőt még a két számjegyű béremelést is túlzottnak tartják. A további erőltetett béremelést az infláció sem indokolja, mert az jelenleg 2 százalék alatti.

„A korábban kötött béralku egy dinamikus gazdasági növekedésre lett alapozva. Ehhez képest a magyar gazdaság 2023 és 2025 között gyakorlatilag nem növekedett, a GDP összesen 0,2 százalékkal még csökkent is. Ilyen helyzetben 2027-re nem reális a két számjegyű béremelés” – mondta Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja.

A minimálbér emelése a vállalatok szerint azért is jelent nagyobb terhet, mert a bérkülönbségek megőrzése miatt a minimálbér feletti sávokban is erős bérkorrekciós nyomás jelentkezik, ami akár egymillió munkavállalót érinthet.

Kalmár szerint a béremelésről szóló vitát a tervezett személyijövedelemadó-csökkentéssel is össze kellene kapcsolni. Ha a minimálbért terhelő szja 15-ről 9 százalékra csökkenne, azt érdemes lenne kombinálni a béremeléssel.

A cégek a gyérebb megrendelések idején is igyekeznek megtartani a dolgozóikat, megjelent a kapun belüli munkanélküliség, és több vállalat önkéntes létszámstopot vezetett be.

„A munkanélküliségi ráta enyhe emelkedése ellenére a vállalatok többsége nem érzékeli, hogy a munkaerőhiány érdemben enyhülne. Ma már elsősorban strukturális problémáról beszélünk, a munkaképes korú lakosság pedig évente közel 1 százalékkal csökken” – mondta Kalmár Ákos.

A 200-300 ezer fős munkaerőpiaci tartalékról szólva kifejtette: ez aggregált szinten lehet helytálló, de messze nem igaz, hogy ennyi ember munkába kívánna lépni, földrajzilag elérhető számára egy nyitott pozíció, és képes is betölteni azt.

A külföldi munkaerőstop problémát okoz, mert vannak régiók, ahol a cégek évek óta nem találnak elegendő magyar munkaerőt. Különösen a termelésben, a feldolgozóiparban, az autóiparban és az építőiparban nehezen betölthető pozíciók vannak.

A magyar munkaerő napi ingázási határa 50 kilométer, a távmunka pedig csak bizonyos munkakörökben jelent valódi megoldást. Ha nem lesz elegendő munkaerő, a cégek előbb-utóbb automatizációs és digitalizációs lépésekkel reagálnak, ami szintén nem segíti a foglalkoztatottságot.

A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása sok esetben nem a magyar munkahelyek helyettesítését jelenti, hanem éppen azok megőrzését segíti elő. A munkáltatók álláspontja nem a korlátlan munkaerő-beáramlásról szól, hanem egy kiszámítható, ellenőrzött és a tényleges munkaerőpiaci szükségletekhez igazodó rendszer működtetéséről.

Az idei 35 ezres kvótát a cégek messze nem használták ki. A Szociális és Családügyi Minisztérium korábban azt közölte, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó korlátozások felülvizsgálata napirenden van, a jövő évi tervek a jogszabályi környezet revíziója után lesznek meghatározva.

A jövő évi bérekről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán döntenek majd. Legutóbb szeptember 25-én tanácskoztak a felek, a következő tárgyalás valószínűleg a III. negyedévi GDP-adatok megjelenése után lesz.

Csalóka a nagy építőipari fellendülés

Az építőipari termelés augusztusban éves összevetésben csaknem 22 százalékkal nőtt, a szakma képviselője szerint azonban ez a bővülés csalóka, mivel csupán néhány nagy infrastrukturális beruházásnak köszönhető, és nem jelez általános fellendülést. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a Trend FM-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a szektor egészének teljesítménye nem javult hasonló mértékben.

A 400 cég megkérdezésével készült kutatás eredményeiről az ÉVOSZ elnöke a rádióadónak beszélt először. Az adatok szerint az építőipari vállalkozások 60 százaléka létszámleépítést tervez. Koji László szerint ennek hátterében az áll, hogy a cégek egy része a tartalékai megőrzése érdekében kényszerülhet elbocsátásokra.

A szakember rámutatott arra is, hogy az új szerződések volumene 55 százalékkal, a teljes szerződésállomány pedig 11,4 százalékkal csökkent, ami a jövőbeli kilátásokat illetően kedvezőtlen jel. Az ÉVOSZ elnöke szerint 2028 előtt nem várható érdemi élénkülés az ágazatban.

Koji László reális kockázatként említette, hogy a szakemberek egy része végleg elhagyja az építőipart, ezért munkahelymegtartó és átképzési támogatásokat sürgetett.

Kárpátaljai nyelvtörvény: megnyílt az út a Magyar–Zelenszkij találkozó előtt

Az ukrán parlament hétfőn 266 szavazattal elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök nem sokkal később alá is írt. A döntés értelmében azokban az iskolákban, ahol valamely őshonos nép vagy az EU valamely hivatalos nyelvét beszélő nemzeti kisebbség nyelvén oktató osztályok működnek, garantálják az adott nyelv használatát az államnyelv mellett. Az intézmények, ahol a tanulók több mint fele uniós hivatalos nyelven tanul, nemzetiségi oktatási intézményi státuszt kaphatnak.

A jogszabály elfogadását közös nyilatkozatban üdvözölte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, és szorgalmazták annak mielőbbi hiánytalan alkalmazását. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő szintén örömét fejezte ki, hangsúlyozva, hogy Ukrajna jövője az Európai Unióban van.

Magyar ellenszolgáltatás: nincs vétó a csatlakozási klaszterek ellen

A magyar kormány a törvény elfogadását követően – csakúgy, mint júniusban – nem gördít akadályt az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások újabb szakaszának megnyitása elé. Magyar Péter miniszterelnök szerint a jogszabály alapjaiban könnyíti meg a kárpátaljai magyar gyerekek anyanyelvhasználatát. Orbán Anita külügyminiszter a luxembourgi külügyminiszteri találkozó után arról beszélt, hogy a döntés hosszú hónapok kitartó tárgyalásainak eredménye, és a kárpátaljai magyarság jogi garanciákat kap az anyanyelvű oktatásra és a magyar iskolák működésére. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a törvény az EU legjobb gyakorlataival összhangban biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait.

Pénteken ismét találkozhatnak Brüsszelben

Magyar Péter legközelebb az e heti brüsszeli EU-csúcson találkozhat Volodimir Zelenszkijjel – erről a magyar miniszterelnök egy finn lapnak adott interjúban beszélt. Az egyeztetésre a csúcs második napján, pénteken kerülhet sor. A magyar kormányfő április vége óta kezdeményezi az ukrajnai látogatást, ám a helyszínről továbbra sincs megegyezés: Magyar Péter Beregszászt szeretné, míg az ukrán fél Kijevet szorgalmazza.

A magyar miniszterelnök a júniusi EU-csúcs utáni sajtótájékoztatón azt mondta: három nyelven is elmondta Zelenszkijnek a település nevét, és szívesen utazna Beregszászba. Július elején az ankarai NATO-csúcson született megállapodás arról, hogy a közeli jövőben Budapesten vagy Kijevben találkoznak, majd együtt mennek Kárpátaljára. Augusztus 20-án az ukrán elnök köszöntőlevelében meghívta Magyar Pétert Ukrajnába, de ragaszkodott az ukrán fővároshoz.

Szakértők szerint a találkozó diplomáciai szempontból elsősorban a két ország fővárosában képzelhető el. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő úgy véli, a csúszás elsődleges oka nem a helyszín körüli nézetkülönbség volt, hanem a júniusi megállapodás ukrán törvénykezésbe ültetésének késlekedése. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a magyar félnek nem kellene erőltetnie a beregszászi helyszínt.

További feszültséggócok maradtak

Szeptemberben éles szóváltás alakult ki a magyar miniszterelnök és az ukrán külügyminiszter között a Magyarországra tervezett ukrán olajtárolók és a Kárpáti Nyolcak alakuló ülése körüli zavarok miatt. A Tisza-kormány továbbra is ellenzi Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, elutasítja a fegyverszállítmányok magyarországi átvitelét, és a jövőben is kész ütőkártyaként használni az ukrajnai csatlakozási folyamat megakasztását. A kisebbségi jogokat védő törvény fontos előrelépés, de önmagában nem oldja meg a kárpátaljai magyarság problémáit – többek között a magyar tanárok és diákok hiányát.

Magyar Péter a finn lapnak azt mondta, apró lépésekben kívánja helyreállítani a bizalmat Ukrajnával, és ennek fontos állomása lenne a csúcstalálkozó. Szent-Iványi István szerint a találkozóra hamarosan sor kerülhet, és lökést adhat a kétoldalú kapcsolatoknak.