Ráléphet a gázra Putyin Ukrajnában a „nagy győzelem” után
Bebetonozták Vlagyimir Putyin hatalmát és megerősítették a háborús politikáját a vasárnapi parlamenti és regionális választások Oroszországban. Azokon a választásokon, amelyeken a háborúellenes politikai erők el sem indulhattak – az egyetlen kivétel a liberális Jabloko lehetett volna, de augusztusban a párt országos listáját törölte az orosz legfelsőbb bíróság –, és amelyek már csak ezért sem tekinthetők szabadnak.
A kormányzó Egyesült Oroszország hivatalosan a voksok mintegy 58 százalékát seperte be, és ezzel 8 százalékponttal növelte támogatottságát a 2021-es választáshoz képest. A kormánypárt a 225 egyéni választókörzet közül 208-ban győzött, és rekordszámú, 355 mandátumot szerzett a 450 fős alsóházban, szemben az eddigi 310-zel.
A kommunista párt 13,8, a liberális demokraták 9, az Új Emberek 8 százalékot kaptak, míg az Igazságos Oroszországért párt 5,1 százalékkal éppenhogy bekerült a parlamentbe. A részvételi arány hivatalosan 59,3 százalék volt, jóval nagyobb, mint az előző két választáson, amikor a szavazók 51,7, illetve 47,9 százaléka járult az urnákhoz.
A Kreml a „nagy győzelemben” a saját politikája igazolását látja. „Ezek a mutatók természetesen azt jelzik, hogy a társadalom a legnagyobb mértékben megerősítette az államfőt” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Ez pedig semmi jót nem jelent az orosz-ukrán háborúra nézve.
„Magabiztosság. Ezt hozza Putyinnak. Ez az egész választás nem szólt másról” – kommentálta az eredményeket Tarjányi Péter biztonságpolitikai elemző. Szerinte Oroszország a következő 10-12 hónapban el akarja dönteni a háborút, ehhez pedig a jelenleginél nagyobb emberi erőforrásokra van szükség. Úgy véli, a választás nyomán Putyinnak megvan a felhatalmazása arra, hogy a háborúban „azt tegyen, amit akar”, és 300-400 ezer főt mozgósít majd. Ukrajnának tehát egy nagyon kemény egy évre kell felkészülnie, és emberi erőforrások terén aligha tud majd lépést tartani Oroszországgal – tette hozzá.
Demkó Attila biztonságpolitikai elemző ugyanakkor arra utalt, hogy nem lehet érdemi következtetéseket levonni a választásból. „Kizárták az egyetlen ellenzékinek nevezhető pártot, a Jablokót, és az eredményt úgy manipulálják, ahogy akarják – különösen, hogy van elektronikus szavazás is. Majdnem 58 százalékot ‘kapott’ az Egységes Oroszország – de ahogy mondom, demokráciát már csak formailag tartalmaz ez a rendszer” – írta.
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője óvatosabban fogalmaz: a választások tisztaságát „rendkívül nehéz függetlenül ellenőrizni”, az eredmények „nem feltétlenül tükrözik teljes mértékben” a társadalmi támogatottság valós szintjét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hivatalos kommunikáció középpontjába a geopolitikai küzdelmek és az ukrajnai háború került, a kampány egyik fő üzenete pedig Oroszország megerősödése volt. Az orosz gazdaság helyzete ugyanakkor egyre nehezebb: a háború költségei is egyre nagyobb terhet jelentenek az állam számára.
