Modellváltást sürget a gazdasági államtitkár
„Modellváltásra van szükség a magyar gazdaságban” – jelentette ki Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára a GKI 2030 konferencián. A politikus szerint a jelenlegi, tőke- és technológiatranszferre, valamint jellemzően olcsó munkahelyek létrehozására épülő gazdasági modell kifutotta az idejét. Az új irány több tudásra, több hazai termékre és magasabb bérekre kell, hogy épüljön.
Az államtitkár kifejtette: jelenleg a magyar vállalkozások mindössze 28 százaléka tervez beruházást a következő 12 hónapban, szemben a 2014-es 77 százalékos aránnyal. Az elmúlt négy évben 30 százalékkal csökkent a beruházások volumene Magyarországon, ami a termelékenység növekedését is visszavetette. A magyar vállalatok termelékenysége az uniós átlag 70 százalékán áll, míg Románia 76, Csehország 80, Szlovákia pedig 81 százalékon.
A kkv-szektor helyzetéről szólva elmondta: a hazai vállalatok több mint 99 százaléka kis- és közepes vállalkozás, amelyek a foglalkoztatottak 65 százalékát adják, ugyanakkor a gazdasági hozzáadott értéknek csupán 41 százalékát, az exportbevételnek pedig mindössze 12,8 százalékát termelik. Jelenleg minden ötödik kkv végez exporttevékenységet.
Kutatás-fejlesztés és iparági diverzifikáció
Porcher Áron kiemelte, hogy az Európai Unió tagállamai átlagosan a GDP 2,2 százalékát költik kutatás-fejlesztésre, Magyarország viszont mindössze 1,3 százalékot. Emellett diverzifikáltabb gazdaságra van szükség, mivel jelenleg a feldolgozóipar 26 százaléka a járműgyártáshoz, 13 százaléka pedig az elektronikai iparhoz kapcsolódik, ami egy globális iparági visszaesés esetén jelentős kockázatot jelent.
Célok 2030-ig
Az államtitkár előadása végén öt pontban határozta meg a magyar gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzéseit a 2030-ig tartó ciklus végéig. Eszerint a magyar vállalatok termelékenységét a régiós átlaghoz, 80 százalékhoz kívánják felzárkóztatni. A jelenleg exportáló kis- és közepes vállalkozások 5 százalékos arányát 8 százalékra, majd ez fölé emelnék, a kkv-szektor exportbevételből való részesedését pedig a jelenlegi 12 százalékról 15 százalék fölé növelnék. A kutatás-fejlesztési ráfordítást GDP-arányosan 2 százalékra emelnék 2030-ig, hosszabb távon pedig a 3 százalékos szint a cél. Az éves GDP-növekedési ütemben a 3-4 százalék közötti sávot jelölte ki.
Energia, mesterséges intelligencia és turizmus
Az államtitkár az energiapiacon is a diverzifikációra törekedne: jelenleg a felhasznált villamosenergia 20 százalékát importáljuk, jellemzően este, magasabb áron. 2030-ig 4000 megawattnyi szélerőműtendert írnak ki, amelynek első pályázati kiírása október végéig érhető el. A mesterséges intelligencia terén a lakosság 69 százaléka használja a technológiát, a vállalkozásoknak azonban csupán 7 százaléka, szemben az uniós 20 százalékos átlaggal. A turizmusban a négy évszakos turizmus megteremtését tűzték ki célul, a turisztikai vállalkozások számára jelenleg elérhető az 5+5-ös támogatási program.
Átírt kampányígéret
Porcher Áron a Fidesz korábbi kampányígéretét is átfogalmazta: „Tizenhat éve az egymillió új munkahely volt a Fidesz ígérete. Most más időket élünk: egymillió jól fizető munkahelyre van szükség, amitől itthon maradnak a fiatalok, megtakarítások képződnek és egyre többen mernek vállalkozni.” Az államtitkár szólt a több mint 30 intézkedést tartalmazó Ganz Ábrahám Programról is, amelynek egyik legfontosabb eleme, a korábban befagyasztott európai uniós források hazahozatala már teljesült. Emellett kibővítenék a kkv-hitelezést, a célzottabb, decentralizáltabb mikrohitelezésre koncentrálva, valamint szóba került a KKV Mesterprogram és a beszállítófejlesztési program is.
