Lassuló béremelkedés és berobbanó beruházások várhatók a gazdaságban
A magyar gazdaság valamennyi húzóágazata növekedésnek indulhat a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, ám egyik terület sem mutat majd kiemelkedő bővülést – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon évi 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, ami elmarad a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára által megfogalmazott 3-4 százalékos célkitűzéstől.
A magyar gazdaság kilépett a stagnálásból, a kérdés immár az, hogy mi teheti fenntarthatóvá és dinamikussá a növekedést 2030-ig – jelentette ki Bank Dénes, a GKI igazgatója. Három év alatt, 2023 és 2025 között mindössze 0,4 százalékkal bővült a gazdaság, idén az első félévben azonban már 1,7 százalékos növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. Az év egészében az első félévi lendület ellenére alacsonyabb, 1,4 százalékos GDP-növekedés várható.
Idén továbbra is a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások viszik a hátukon a gazdaságot, de az első félévi növekedéshez már az ipar is hozzájárult, míg a mezőgazdaság visszahúzta a teljesítményt. Az MNB elsősorban az agrárium gyenge eredményeire hivatkozva rontotta előrejelzését: idén 1,8, jövőre 2,9, 2028-ban pedig 2,8 százalékos növekedést valószínűsít.
Fordulat jöhet a beruházásokban
A beruházások egyelőre nem indultak be, de közel lehet a fordulat. Leginkább az európai uniós források megérkezésével jövő évtől már érdemi növekedés látható a beruházásokban, azonban csak lassú stabilizálódásra lehet számítani, mivel a külső kereslet továbbra sem élénkült meg – tette hozzá Bank Dénes. A külső konjunktúra gyengélkedése a magyar export lehetőségeit is korlátozza: a kivitel idén 2,1 százalékkal, az import 6,6 százalékkal nőhet, a külkereskedelmi többlet azonban 2026-ban is megmarad, középtávon pedig fordulat várható.
A lakossági fogyasztást az elmúlt két év jelentős reálbérnövekedése – 2024-ben 9, 2025-ben 4 százalék feletti bővülés –, valamint az áprilisi választásokhoz köthető költségvetési transzferek fűtik. Ezek a hatások mérséklődnek és kifutnak, a belső kereslet viszont a jövőben is meghatározó marad. A reálbéremelkedés üteme lassulhat, a következő években 2-3 százalék között mozoghat. A lakossági fogyasztás hozzáadott értékének csökkenésével párhuzamosan a beruházások végre talpra állhatnak, és nem csak az uniós forrásoknak köszönhetően: a várakozások szerint a piac is beárazza majd a kiszámítható gazdaságpolitikát a beruházási döntésekbe. A beruházások volumene idén még 2 százalékkal csökkenhet, 2027 és 2030 között viszont átlagosan évi 3,9 százalékos bővülés várható.
Az ágazatok két végpontja
Hosszabb távon, 2030-ig a GKI szerint valamennyi húzóágazat növekedhet, de egyik sem kiemelkedő mértékben. A skála egyik végén, 1,3 százalékos bővüléssel az aszálytól és a klímaváltozás következményeitől is sújtott mezőgazdaság áll, a másikon a várhatóan 4 százalékkal növekvő infokommunikációs szektor. Az ipar teljesítménye is javulhat, éves szinten 3 százalék körül bővülhet, miközben az autóipari kitettség némiképp enyhülhet. A munkanélküliségi ráta a jelenlegi 4,3 százalékról 3,4 százalékra csökkenhet 2030-ra, ami részben a demográfiai válsággal magyarázható: a foglalkoztatottság évente mintegy 1 százalékkal mérséklődhet. Az infláció emelkedhet: a 2026-ra várt 1,9 százalékos áremelkedési ütem 2027 és 2030 között éves átlagban 2,7 százalékon alakulhat. A forint gyengülhet, az euró árfolyama a 380 forint körüli szintek irányába mozdulhat el.
A költségvetés jelenti a legnagyobb kockázatot
A legnagyobb kockázatot a költségvetés jelenti. Az Európai Unió módszertana szerinti, eredményszemléletű ESA-hiány idén a GDP 7,5 százaléka lehet, amelyet a maastrichti kritériumoknak megfelelően 3 százalékra kellene szorítani. Az államadósság 2026-ban a GDP 77,5 százalékán alakulhat, a cél 2030-ra a 73,5 százalékos arány elérése. Ehhez nemcsak a bevételi oldalt kell növelni, hanem a kiadásokat is vissza kell fogni – hangsúlyozta Bank Dénes.
A GKI hosszabb távon kevésbé optimista a magyar gazdasági növekedést illetően, mint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, amelynek parlamenti államtitkára, Porcher Áron a konferencián 3-4 százalék közötti ütemet tűzött ki célul. A realitás inkább a 2,5 százalék körüli átlagos növekedés 2027 és 2030 között. Ehhez három alapfeltételnek kell teljesülnie: a beruházási fordulatnak, a fiskális hitelességnek, illetve a termelékenység növekedésének – zárta gondolatait a GKI igazgatója.
