Hiába a 100 dollár alatti olajár, tragikus fordulat érik
Bár az idén látott brutális drágulás után újra tartósabban 100 dollár alá kerülhet az olaj hordónkénti ára, a piaci fellélegzés csúfos véget érhet. A háttérben drámai és környezeti szempontból katasztrofális folyamat zajlik: a legfrissebb nemzetközi előrejelzések szerint a globális szénkereslettel idén tragikus módon valami olyan történt, amire sokan talán már nem is számítottak. A fejleménynek az iparági szereplőkön kívül senki nem örülhet igazán. Az egyre nehezebben kontrollálható iráni háború pedig továbbra is vadul rángathatja a nyersanyagárakat.
A jelenlegi üzemanyag- és nyersanyagárak mellett talán rögtön a levegőbe csapnánk azt hallva, hogy szakad a kőolaj ára, de az ujjongás korai lehet, mert idén klasszikus hullámvasútra ült a kőolaj világpiaci jegyzése. Szeptember utolsó teljes kereskedési hetét a tengerentúlon irányadó WTI olajfajta hordónkénti ára 94 dollár alatt kezdte a határidős piacon. Ezzel szemben az Európában meghatározó, északi-tengeri Brent árjegyzése még valamivel a lélektani 100 dollár felett, kevéssel 101 dollár felett mozgott. Ezzel múlt hét vége óta mintegy 3,5-4,5 százalékos esést produkáltak a kőolajpiac vezető termékei, visszatérve vagy újból megközelítve a 100 dollár alatti árszintet.
Még múlt héten, azt követően húzta be a féket a masszív olajpiaci drágulás, hogy a kínálat szempontjából kedvező hírrel örvendeztette meg a világpiacot Szaúd-Arábia. A közel-keletiek ugyanis a sérült East-West olajvezeték kapacitásának mintegy felét napokon belül helyreállítják. Ománon keresztül is növelik a szállításokat: ázsiai finomítóknak kínálnak további olajat, amelyet Sohar kikötője előtt hajóról hajóra rakodnak át. Ez csökkentette a szaúdi export nagyobb visszaesésével kapcsolatos félelmeket. A térség olajexportja továbbra sem állt le, sőt Szaúd-Arábia kivitele szeptemberben emelkedett a hajózási adatok szerint. A szeptember 13-án kezdődő héten 13 tartályhajó – többségében nagyon nagy méretű nyersolajszállító – összesen 34 millió hordó olajjal hagyta el a szorost. A kivitel felét Szaúd-Arábia, 35 százalékát Irak adta. Szaúd-Arábia szeptemberi kőolajexportja az eddigi adatok szerint meghaladta a napi 4 millió hordót, miután augusztusban ez csak napi 2,4 millió volt, ami 2013 óta a legalacsonyabb szint.
Az árakat az éppen kedvező diplomáciai helyzet is leszorítja. Donald Trump amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy „valószínűleg” nyitott lenne a személyes egyeztetésre Maszúd Pezeszkján iráni elnökkel az ENSZ-közgyűlés New York-i ülése idején. Trump emellett a Perzsa-öböl menti országok más vezetőivel is találkozhat, miközben a tervek szerint csúcstalálkozót tart Hszi Csin-ping kínai elnökkel is a hét második felében. Mohammed bin Abdulrahman al-Thani sejk, katari miniszterelnök az öbölmenti államok szoros együttműködését sürgette a regionális stabilitás helyreállítása érdekében, kiemelve, hogy Washington és Teherán között megindult az üzenetváltás. Mindeközben Brad Cooper tengernagy, az amerikai Középső Parancsnokság parancsnoka arról számolt be, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok volumene az elmúlt két hétben hat hónapos csúcsra ugrott.
Hiába indulna is el az olajpiac a stabilizálódás irányába, az olajpiaci válságok miatt a globális gazdaság és a természet gyászos hozadékkal nézhet szembe. A világ széntermelése ugyanis korábban nem várt irányt vett. A termelés 2025-ben beállított csúcsa után erre az évre csekély mértékű csökkenést vártak, ám a Nemzetközi Energiaügynökség friss összeállítása szerint a szén iránti globális kereslete 1,2 százalékkal bővülhet 2026-ban, ami a világ teljes éves fogyasztását példátlan, 8,94 milliárd tonnás rekordmagasságba emelheti. A világ két legnagyobb szénfelhasználójánál, Kínában és Indiában a kereslet a becslések szerint 1, illetve 4,2 százalékkal nő, ezzel a kínai fogyasztás eléri az 5 milliárd, az indiai pedig az 1,3 milliárd tonnát. Ráadásul a 2027-es kilátásoknál nagy a bizonytalanság. Amennyiben a Hormuzi-szoroson áthaladó tengeri kereskedelem kiszámíthatatlan marad, a szén iránti globális kereslet akár még tovább emelkedhet. A szénipar végterméke a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyag, amelynek elégetése a globális szén-dioxid-kibocsátásra is rendkívül rossz hatással van.
Bár az olajárak a szaúdi exportbővülés, a Hormuzi-szoros élénkülő forgalma és az amerikai és Irán közötti diplomáciai hírek hatására 100 dollár alá csökkentek, a megkönnyebbülést beárnyékolja a szénkereslet drámai emelkedése. Az IEA előrejelzése alapján a globális szénfogyasztás 2026-ban 1,2 százalékkal, 8,94 milliárd tonnás rekordra nő Kína és India bővülése miatt, ami súlyos környezeti csapást jelent.
