Baka András a parlamentben indokolta legfőbb ügyészjelöltjét
Baka András köztársasági elnök rendhagyó módon napirend előtt kért szót az Országgyűlésben, ahol bemutatta Szathmáry Zoltánt, akit legfőbb ügyésznek jelöl az augusztus 25-i hatállyal távozott Nagy Gábor Bálint helyére. A jelöltet az országgyűlési képviselők kétharmados többséggel kilenc évre választhatják meg.
Az államfő beszédében kiemelte, hogy a javaslattételt hetek óta tartó, példátlanul széles körű szakmai konzultáció előzte meg. Szathmáry Zoltánt az ügyészség „4. vonalából” jelölte, és hangsúlyozta: olyan személyt keresett, akinek szakmai pályáját nem terheli semmilyen politikai kötődés, belülről ismeri az ügyészség működését, belső szabályzatát, kialakult gyakorlatait és emberi viszonyait.
Az új legfőbb ügyész feladatairól
Baka András szerint az új legfőbb ügyésznek világos szakmai elvárásokat kell támasztania a szervezettel szemben, garantálnia kell a törvényes működés feltételeit, valamint rendeznie kell a szakmai kapcsolatot a Központi Nyomozó Főügyészséggel. Az államfő kitért arra is, hogy a megújuló ügyészségnek szorosan és hatékonyan kell együttműködnie a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal a törvényesség betartása és a közvagyon védelme érdekében. Hozzátette: a hivatalt semmiféle külső nyomás és megfélemlítés sem érheti, az állam feladata megvédeni az ott dolgozó szakembereket.
Az államfő szerint az új korszak egyik legfontosabb mércéje, hogy milyen jogi következményei lesznek a közpénzzel való visszaélésnek. Mint mondta, a múlt sérelmeinek feltárása csak jogállami eszközökkel működhet, törvényes eljárásra van szükség a politikai ítélkezés helyett, ami nem gyengeség, hanem a jogállam erkölcsi és alkotmányos fölénye.
Mélyponton az ügyészség hitelessége
Baka András hangsúlyozta, hogy a legfőbb ügyész választása túlmutat a személyi kérdésen, és a magyar jogállamiság jövőjéről szól. Felidézte, hogy az ügyészség már több mint 150 éve a magyar jogállam alapintézménye, azonban a szervezet ma rendkívül rossz állapotban van, szakmai és társadalmi megítélése is mélypontra jutott, a Központi Nyomozó Főügyészségen pedig hihetetlen zavar tapasztalható.
Az államfő utalt a szervezeten belüli rivalizálásokra, hatalmi harcokra, bérfeszültségekre, illetve az egyes szervezeti szintek közötti jelentős létszámkülönbségekre. Kiemelte, hogy az ügyészség függetlenségének társadalmon belüli megkérdőjelezése rendkívül súlyos következményekkel jár. Hozzátette: az ügyészség tekintélyének helyreállítása egy jogállamban azt jelenti, hogy a szervezet mennyire képes a törvény keretei között, a politikától mentesen, következetesen érvényesíteni a jogot, és mindehhez időre van szükség.
Baka András megfogalmazása szerint a szervezetben jelentős szakmai tudás és emberi tisztesség van, az államnak pedig biztosítania kell a megfelelő anyagi és infrastrukturális feltételeket ahhoz, hogy az ügyészség visszanyerje szakmai önbizalmát és társadalmi hitelességét. A kialakult helyzetért a felelősséget a legfelső szinteken álló vezetőknek kell viselniük, nem az alattuk dolgozó ügyészeknek.
Az alkotmánybírók választása miatt nem emelt vétót
Az államfő beszéde elején kitért arra, hogy a parlament szeptember 15-én öt új alkotmánybírót választott a testületbe, és leszögezte: az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A procedúra ellen azért nem emelt vétót, mert fontosnak tartotta, hogy az átmeneti időszakban, vagyis a kormány ígérete szerint az ősszel elinduló alkotmányozási folyamat végéig minél gyorsabban felálljon a megújult Alkotmánybíróság.
Baka András egyetért azzal, hogy a jövőben az Alkotmánybíróság tagjai válasszák meg a testület elnökét. Álláspontja szerint ugyanakkor a későbbiekben át lehetne gondolni, hogy ezt a jogot ne törvényi szinten, hanem a 2011 előtti szabályozási keretekhez hasonlóan az Alkotmánybíróság saját belső működési szabályaiban fektessék le.
