Vérengzés az ázsiai tőzsdéken, Európa is mínuszban nyitott

Csökkenő indexekkel indult a kereskedés csütörtökön Európa vezető részvénypiacain, miután az Egyesült Államokban a vártnál magasabb szeptemberi inflációs adat, valamint a mesterséges intelligencia szektor finanszírozhatóságával kapcsolatos aggodalmak világszerte erőteljes technológiai részvényeladásokat váltottak ki.

A páneurópai STOXX 600 index 0,39 százalékos csökkenéssel kezdte a napot, az euróövezeti Euro Stoxx 50 index pedig 1,04 százalékkal került lejjebb. Londonban a FTSE 100 index 0,05 százalékos mínuszban nyitott, Frankfurtban a DAX 0,61 százalékkal, Párizsban a CAC 40 index 0,20 százalékkal gyengült. A milánói FTSE MIB 0,98 százalékos esést mutatott, míg a madridi IBEX 35 index 0,19 százalékkal került az előző napi záróértéke alá.

A befektetői hangulatot elsősorban a technológiai és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalatok részvényeinek globális eladási hulláma terhelte. A figyelem középpontjába a félvezetőipar, az adatközpontok és a mesterséges intelligencia infrastruktúrájához kapcsolódó cégek kerültek. A piacok attól tartanak, hogy a vártnál magasabb amerikai infláció miatt a Federal Reserve a korábban feltételezettnél hosszabb ideig tarthat fenn magas kamatszintet, ami növeli a növekedési és technológiai vállalatok finanszírozási költségeit.

A vállalati hírek közül pozitív fogadtatásra talált az Ericsson negyedéves jelentése, amely a mobilhálózati berendezések iránti erős keresletnek köszönhetően a várakozásokat meghaladó eredményről számolt be. A Pernod Ricard a becsültnél kisebb forgalomcsökkenést jelentett, miközben az indiai piac ellensúlyozta az amerikai és kínai kereslet gyengeségét. Ezzel szemben a Nordea Bank eredménye elmaradt az elemzői várakozásoktól.

Korrekció az árupiacokon, menekülés a biztosabb eszközök felé

Az árupiacokon korrekció bontakozott ki az energiahordozóknál. Az amerikai WTI nyersolaj hordónkénti ára 94,19 dolláron állt, ami 0,95 százalékos csökkenésnek felel meg. Az északi-tengeri Brent olaj jegyzése 104,55 dollárra süllyedt, 1,42 százalékkal az előző szint alá. Az európai földgáz ára 85,44 eurón állt megawattóránként, ami 1,95 százalékos visszaesést jelentett. A piacokon ugyanakkor továbbra is figyelemmel kísérik a Hormuzi-szoros térségében kialakult biztonsági kockázatokat és az esetleges ellátási fennakadásokat.

A nemesfémek piacán emelkedett az arany ára, amely unciánként 4134,79 dollárra nőtt. A spot arany jegyzése így 0,72 százalékkal haladta meg az előző napi szintet, amit a fokozódó kockázatkerülés és a csökkenő amerikai kötvényhozamok is támogattak.

A devizapiacon gyengült az amerikai fizetőeszköz. A dollárindex 102,15 pontra mérséklődött, ami 0,39 százalékos csökkenésnek felel meg. Az euró erősödött a dollárral szemben, az árfolyam 1,1206-ra emelkedett, 0,48 százalékkal meghaladva az előző jegyzést.

Pánikhelyzet Ázsiában, felfüggesztett kereskedés Szöulban

Gyengültek az indexek az ázsiai tőzsdéken csütörtökön. A térség irányadó tőzsdéjén, a tokióin 4,77 százalékkal 64 510 pontra esett a vezető Nikkei225 index, a részvények szélesebb körét felölelő Topix mutató 1,51 százalékkal süllyedt. Az ausztrál tőzsde 0,09 százalék, a szöuli 7,57 százalék, a tajpeji pedig 3,41 százalék gyengüléssel fejezte be a napot.

A dél-koreai értéktőzsdén az irányadó Kospi index napközben több mint 8 százalékot esett a technológiai részvények eladási hulláma nyomán, emiatt 20 percre felfüggesztették a teljes piacra a kereskedést. A piacüzemeltető az idén kilencedik alkalommal alkalmazta ezt az intézkedést.

A térségben még nyitva tartó tőzsdék közül a sanghaji 1,64 százalék, a hongkongi 1,45 százalék mínuszt jelzett.

A BUX Plusban nyitott

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2,26 pontos emelkedéssel, 143 487,34 ponton nyitott csütörtökön, ami a szerdai záró értékéhez képest alig jelent változást.

Pánik a koreai tőzsdén, megnyomták a nagy, piros gombot

A dél-koreai értéktőzsde csütörtökön életbe léptette a teljes piacra kiterjedő kereskedési megszakítást, miután az irányadó Kospi index napközben több mint 8 százalékot esett a technológiai részvények eladási hulláma nyomán.

A Korea Exchange helyi idő szerint 12.38 órakor 20 percre felfüggesztette a Kospi-piacon jegyzett részvények kereskedését. A piacüzemeltető az idén kilencedik alkalommal alkalmazta ezt az intézkedést.

A befektetői hangulatot rontotta az amerikai infláció gyorsulásáról közzétett adat, valamint az a bizonytalanság, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások fenntarthatóak-e, illetve képesek-e a várt hozamokat biztosítani.

A szöuli tőzsdén jelentős eladói nyomás nehezedett a félvezetőipari vállalatokra. A Samsung Electronics árfolyama napközben 8-9 százalék közötti mértékben, az SK Hynixé több mint 10 százalékkal csökkent.

A Kospi index a kereskedés késő délelőtti szakaszában még 6-7 százalék közötti mínuszban mozgott, miután a piacnyitást követően már egyszer aktiválták a kereskedést lassító védelmi mechanizmust.

A dél-koreai piac esése beleilleszkedett a régiós folyamatokba. A japán Nikkei index közel 5 százalékkal gyengült, miközben az ázsiai technológiai részvényeket széles körű eladási hullám sújtotta. A New York-i tőzsdén szerdán az S&P 500 index 1,1 százalékkal, a Nasdaq technológiai index pedig 1,9 százalékkal esett.

Magyar Péter Brüsszelben: új alapokra helyeznék az ukrán-magyar viszonyt

A Tisza-kormány határozott álláspontot képvisel a migráció tekintetében, és a következő hétéves uniós költségvetés tárgyalásain azon dolgozik, hogy Magyarország külön uniós forrásokat kapjon a határkerítés és a határvédelem megerősítéséhez – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben szerdán, az Európai Tanács csütörtökön kezdődő kétnapos találkozója előtt magyar újságíróknak nyilatkozva.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány az európai külső határokat és Magyarország határait tovább erősíti, és nem fordulhat elő, ami a korábbi kormányzás alatt, hogy több ezer jogerősen elítélt embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből. Tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal a napi egymillió eurós migrációs bírsággal járó eljárás mielőbbi lezárásáról. Szavai szerint Magyarország eddig nagyjából egymilliárd eurót veszített amiatt, hogy a korábbi kormány nem hozott létre az uniós jognak is megfelelő szabályozást.

Áttörés a kisebbségi oktatásban

Az Ukrajnával foglalkozó vitáról szólva kijelentette: a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló ukrán törvény hétfői elfogadása történelmi áttörést jelent, és lehetőséget ad arra, hogy új alapokra helyezzék az ukrán-magyar viszonyt. A csúcs keretében megbeszélést folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel; a tárgyalások eredményeképpen a Kárpátalján élő magyar kisebbség visszakaphatja oktatási jogait, a jövőben pedig nyelvhasználati, a hatóságok előtti és politikai jogait is. Ősszel újabb találkozóra kerülhet sor Beregszászon.

A péntekre tervezett találkozó célja a magyar-ukrán kapcsolatok jelenlegi helyzetének áttekintése és a további együttműködés lehetőségeinek megvitatása; várhatóan rövid, négyszemközti megbeszélés lesz. Emlékeztetett: szakértői és alacsonyabb politikai szinten már megkötötték a tízpontos politikai megállapodást, amelyet a legmagasabb szinten is meg kíván erősíteni. Azt várja Zelenszkijtől, hogy erősítse meg a vállalt kötelezettségek határidőre történő teljesítését, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati, oktatási és hatósági ügyintézéshez kapcsolódó jogaira. Ha a kárpátaljai magyar szervezetek problémákat jeleznek, elvárja, hogy az ukrán hatóságok készek legyenek azok rendezésére – ez különösen fontos egy uniós tagságra készülő ország esetében. A megállapodás a többi ukrajnai nemzeti kisebbség, köztük a románok és a lengyelek számára is kedvező, és valamennyi kárpátaljai magyar politikai szervezet, egyház, kulturális szervezet és az egyetem is támogatta.

Költségvetés és uniós források

Az unió 2027 utáni hétéves költségvetéséről szólva jó hírnek nevezte, hogy az ír elnökség javaslatában a Magyarországnak ajánlott összeg nem csökkent, a tagállami befizetési kötelezettség pedig nem nő. Az uniós költségvetés főösszege csökkenhet, de nem a Magyarország számára kiemelten fontos területeken, így a kohéziós politikában és a közös agrárpolitikában. Az energiaválság kapcsán azt várja, hogy a tagállamok konkrét lépéseket lássanak az áremelkedés megfékezésére, a vállalatok és a lakosság segítésére.

Üdvözölte a Magyarország ellen 2022-ben indított kondicionalitási eljárást lezáró uniós tanácsi határozatot, amelynek dokumentuma 4,2 milliárd eurót ér a magyar embereknek és vállalatoknak. A hétéves költségvetés tárgyalásain arra kell törekedni, hogy Magyarország a korábban elveszített, mintegy kétmilliárd eurónyi összeggel megegyező vagy ahhoz közeli többletforráshoz jusson. A tárgyalásokon már történt előrelépés: a korábbi ciprusi elnökség javaslatához képest mintegy egymilliárd euróval emelkedett a Magyarországnak szánt források összege.

A magyar költségvetéssel kapcsolatban elmondta: a kormány céljai a stabil és fenntartható költségvetés, a hiány csökkentése, lehetőség szerint az államadósság mérséklése, valamint a gazdasági növekedés beindítása. Az uniós bővítésről szólva a Nyugat-Balkán országait említette: várhatóan lezárulnak a tárgyalások Montenegróval, és más tagjelölt államok esetében is látszik előrelépés, ami kiemelt magyar érdek a Szerbiában élő magyar kisebbség miatt.

Reagált a Pénzügyminisztérium az IMF magyarországi látogatására

A Pénzügyminisztérium írásban válaszolt arra a megkeresésre, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának hazai látogatásával kapcsolatban érkezett. A delegáció szeptember 23-a és október 6-a között közel két hetet tartózkodott Magyarországon, és egyeztetéseket folytatott a helyi hatóságokkal, hogy pontos képet kapjon a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.

Az elkészült értékelésükben az IMF több reformintézkedést is javasol a kormány számára, amelyek a szervezet szerint a gazdasági növekedés beindítását és az euróövezethez való csatlakozást is megalapozhatják.

A látogatással kapcsolatban a Pénzügyminisztérium azt közölte: a Valutaalap rendszeresen értékeli hivatalos kiadványban az országok gazdaságát, ennek keretében rendszeresen találkoznak miniszterekkel és kormányfőkkel. A mostani delegáció vezetője is ebben a témában egyeztetett röviden Kármán András miniszterrel és Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkárral.

Arra a kérdésre, hogy az IMF mely javaslatait veszi fontolóra a tárca, a Pénzügyminisztérium úgy reagált: köszönettel tudomásul vette a Nemzetközi Valutaalap javaslatait, a kormány pedig a gazdaságpolitikáját továbbra is szuverén módon, a magyar érdekeknek megfelelően alakítja.

Elemzők: a forint extra hozammal ketyegő euró, 2028-ra 355-ös szint jöhet

Az elmúlt hat évből négyben krízis volt a világban, ennek ellenére a részvénypiacok jól teljesítettek, a kötvények sem omlottak össze, a magyar eszközök és a forint pedig erősödtek – derült ki az MBH Befektetési Bank elemzőinek sajtóreggelijén.

Vincze Péter, a befektetési tanácsadási részleg vezetője szerint minden befektetőt fel kell készülni a krízisekre, és diverzifikált portfóliókat kell építeni, mert nincs két azonos válság. 2023 óta a magyar részvények rendre az első vagy második helyen végeztek, amihez hozzájárult, hogy 2022-ben nagyon olcsók voltak. Ma már nem annyira olcsó a magyar részvénypiac, de ez Kelet- és Közép-Európa egészére igaz.

Tavaly az arany 65 százalékot hozott, idén mínusz négy százalék körül van, ezért fontos a diverzifikáció. A feltörekvő részvénypiacok idén 21-27 százalékos teljesítményt értek el, a magyar piac plusz 26 százalék környékén áll az év elejéhez képest.

A magyar kötvénybefektető idén sokkal eredményesebb volt, mint egy nemzetközi. Magyarország kivételével emelkednek a kötvényhozamok globálisan, olyan szintekre, amelyekre egyes nemzetközi hírportálok szerint fenntarthatatlanok. A szakember szerint a világvégétől még távol vagyunk, ez a hozamemelkedés jó beszállót jelenthet a kötvénypiacon, ezért emelték a nemzetközi kötvények súlyát a portfóliókban.

Idén nyolc százalék pluszban vannak a hosszú hazai kötvények árfolyamai. Az áprilisi kormányváltás után a magyar eszközökbe vetett hit javult, ami valószínűleg indokolt az euróbevezetés programba vétele miatt. Vincze Péter szerint a sztori nagy része már kiárazódott, de ha a Tisza-program szerint az euróbevezetés előkészítése megtörténik 2030-ig, van még tér a magyar kötvényhozam-felár szűkülésére, ezért a hazai hosszú kötvénypozíciók növelésével erre is pozíciót építenek ki.

A forint jelenleg egy extra hozammal ketyegő euró a befektetők szemében, így megérheti forintot tartani. A 2027-2028-as évre a mostanihoz képest enyhén erősödő forintra számítanak, a kötvényhozamok csökkenhetnek, közelítve az európai hozamokhoz. Az MBH Elemzési Centrum előrejelzései szerint idén év végén 370-es euró/forint árfolyam valószínű, 2027-re forinterősödést prognosztizáltak, 2028-ra pedig 355 forintos eurót jelenthet.

A hosszú távú befektetésekhez részvényt kell tartani. Debreczeni Csaba vezető részvényelemző a mesterséges intelligenciára és az olajra koncentrál, mert ezek miatt nehéz megmondani, merre mennek a piacok. Az USA-ban most kezdődött a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon. Az előző negyedévben az S&P 500-ban lévő 503 cég nettó eredménye 50 százalékkal nőtt, egyszeri tételek nélkül 30 százalékkal. Úgy tűnik, a 2026-os évet ez az 500 cég 30-35 százalékos nettó eredménybővüléssel fejezi be, ami hosszú távon fenntarthatatlan.

A piacok koncentráltak, az S&P 500-at főleg az Nvidia és a Microsoft húzta. Az elemző szerint ez nem fenntartható, és nem a valós értékeket látjuk. Az amerikai vállalatok GDP-arányos nyereségessége 14 százalék, abszolút csúcson van. A KKE-régióban az elmúlt két-három évben az olcsóság miatt megérte befektetni, ez még mindig így van, de a diszkont nagy része már kiárazódott. A BUX P/E mutatója 2022-2024-ben öt körül volt, az elmúlt hónapokban tíz fölött, ami még nem vészes, de beárazódott a régió. Korábban szinte bármit lehetett venni, most szelektálni kell. A régiót továbbra is jónak tartják a jó fogyasztói bizalom és az uniós pénzek miatt.

A piacokat a háborúk kirobbanása nem érdekli, a bizonytalanságot árazzák be. A jövőt az olaj és az amerikai üzemanyagok ára határozhatja meg, mert az amerikai választók érzékenyek erre. Donald Trump nem áll túl fényesen a közvélemény-kutatásokban. A legvalószínűbb, hogy az elnök marad, de az alsó- és felsőház demokrata többségű lesz a novemberi időközi választások után. A piac ilyenkor általában 5-13 százalékos növekedést mutat. A legrosszabb kimenetel, ha republikánus elnök és demokrata kongresszus van, most efelé megyünk, de Trump viselkedése valószínűleg nem változik.

A Hormuzi-szorosból kijövő olajexport elérte az iráni háború előtti csúcsot, napi 20-25 millió hordót, mert vannak alternatív útvonalak. Az olajár mégis magas maradhat, mert a készletek leapadtak, és vissza kell tölteni őket. A Goldman idén 90 dollárra, jövőre átlagosan 80 dollárra számít hordónként.

A mesterséges intelligencia beruházásai az amerikai GDP 3-3,6 százalékát emésztik fel, ami több a telekommunikációs beruházásoknál vagy a 19. századi vasútépítési láznál. Amikor egy iparág a GDP legnagyobb részét felemészti, onnantól az érintett részvények ára általában csökkenni szokott. Nagy iparág, sokan meggazdagodnak rajta, és sokan tönkremennek benne.

Elfáradt a forint a nagy menetben, nem úgy a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 1,87 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig. A BUX 14.30 órakor 144 645,96 ponton állt, ami a keddi záróértékéhez képest 1095,19 pontos, 0,76 százalékos emelkedés, a szerdai nyitásnál 1097,06 ponttal magasabb.

A részvénypiac forgalma fél háromig 13,3 milliárd forint volt, a vezető részvények az OTP kivételével emelkedtek az előző napi záráshoz képest.

A Mol 72 forinttal, 1,47 százalékkal 4968 forintra erősödött, 1,2 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 100 forinttal, 0,24 százalékkal 42 300 forintra csökkent, forgalmuk 10,4 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 46 forinttal, 1,77 százalékkal 2646 forintra nőtt, forgalma 821,2 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 320 forinttal, 2,61 százalékkal 12 570 forintra emelkedett, a részvények forgalma 616,4 millió forintot ért el.

Gyengült a forint

A forint a reggel hét órai árfolyamokhoz képest gyengült kora délutánra. 14 óra 38 perckor egy euró 364,21 forintot ért a reggel hét órai 363,79 forinthoz képest, egy amerikai dollár 326,86 forintba került a 324,53 forint után. Egy svájci frank ára 390,38 forint volt, reggel 390,06 forintot jegyeztek.

Magyar Péter és Kapitány István is cáfolta a lemondásáról szóló értesüléseket

Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is megszólalt azt követően, hogy a sajtóban felvetődött a miniszter távozása a tárca éléről. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium szerda reggel hivatalosan cáfolta a lemondásról szóló információkat.

Az ügy előzménye, hogy a minisztérium váratlanul közölte: személyes okokból lemondott a minisztériumban betöltött pozíciójáról Tótth András energetikai államtitkár. Tótth András megbizatása a miniszterelnök javaslatára október 13-i hatállyal megszűnt.

Tótth lemondása kapcsán a sajtó arról írt, hogy több forrásból is úgy értesült, kedden felmerült Kapitány István lemondása is a gazdasági és energetikai tárca éléről.

A miniszter és a miniszterelnök is megszólalt

„Nem mondtam le, és nem is fogok! Hiába terjeszti ezt a cáfolat ellenére is egy szebb napokat látott lap” – írta Kapitány István a Facebook-oldalán szerda délelőtt. Hozzátette: „Szolgálni jöttem, a magyar emberekért és egy erősebb gazdaságért dolgozom. Egyetlen dologról mondtam le: a fizetésemről.”

Magyar Péter miniszterelnök szintén a Facebook-oldalán nyilvánult meg az esettel kapcsolatban. Azt írta: „A szabad sajtó renoméjának talán jót tenne, ha nem terjesztenének világosan megcáfolt, Megafon szintű hazugságokat. A HVG kedvéért jelzem, hogy sem Kapitány miniszter úr, sem én nem fontolgatjuk a lemondásunkat.”

Az ellenzék reakciója

A Fidesz közleményében ezt írta: „Milyen kár, hogy Kapitány úr ezt a kiváló alkalmat elmulasztotta. Az elmúlt fél év bebizonyította, hogy a magyar gazdaság bajait a Kapitány-Kármán-Vitézy csapat képtelen megoldani, csak gyarapítja azok számát.”

Hozzátették: „Itt lenne az ideje, hogy a kormány facebookozás helyett valódi gazdaságpolitikát folytasson, arra alkalmas gazdasági szakemberekkel.”

A Covidnál már láttunk ilyet: valami megfertőzte a gyógyszerpapírt

Mélypont az árjegyzésben? Veszteséges operáció? Adósságok? Minderről lehetne beszélni, de az amerikai gyógyszeripari óriás papírjai fittyet hánynak ezekre és több különleges, egyedi tényező hatására a papírok újra elképesztő magasságban járnak. Mintha mindent megvennének a befektetők. A háttérben a rákellenes fejlemények mellett még a közelmúlt pestis félelmei is feltűnnek. Vajon újra eljött a befektetők ideje, vagy csak egy veszélyes lufiról van szó?

Talán sokak fejében élénken él még a többkörös Covid-rali az évtized elejéről, mely során garmadával emelkedtek fel a tőzsdei cégek vagy éppen buktak el. Előbbire sok példa volt a klasszikus gyógyszeripari vállalatok közül. Ezeknél a befektetők és spekulánsok már a koronavírus-járvány első fázisánál azzal számoltak, hogy egy-egy tőzsdei cég alkalmas lehet megszülni a csodaszert, azaz legyártani az oltóanyagot a gyilkos vírus elleni védekezés legfőbb eszközeként. Ezek közül annak idején az egyik az amerikai Moderna vállalat volt.

Közben mindez a Polymarkethez hasonló predikciós piacokat nem igazán érdekli. Törnek fel, mint a talajvíz. A massachusettsi Cambridge-ben székhellyel rendelkező gyógyszergyártó társaság végül le is szállította a várt gyógykészítményt a koronavírus ellen. Előtte viszont veszett tempójú tőzsdei vágtába kezdtek a cég értékpapírjai, idén pedig valami hasonló hegymenetet elejét mutatja a cég papírjainak árjegyzése.

Így terjedt szét a Moderna idei ralija

Az idén már több száz százalékos szárnyalást produkáló, kizárólag az úgynevezett mRNS technikát fejlesztő gyógyszeripari vállalat részvényei nyár elején adtak először komolyabb életjelet magukról, amikor a kurzus meghaladta a 83 dolláros értéket. A bombasztikus manőver viszont augusztus közepén érkezett, amikor a papír mintegy két nap alatt 160 százalékos ugrást vitt véghez egy kedvező kísérleti hír hatására. Akkor egy nagyszabású, több mint 1000 magas kockázatú melanomás beteget bevonó vizsgálat alapján a cég kombinált készítménye jelentősen csökkenteni tudta a melanoma kiújulásának esélyét, valamint a halálozásnak kockázatát.

Ezt követően az oroszországi laboráns halálát okozó pestis félelmek hatására is drágultak a részvények. Október első teljes kereskedési hetének végén pedig azt követően tudott majdnem 15 százalékot ralizni a papír, hogy a cég értékpapírjai ismét visszatértek a Nasdaq 100 indexbe. Innen 2024 decemberében esett ki a részvény, tekintve, hogy a papír Covid után mutatott nagyarányú leértékelődése a piaci küszöbérték alá nyomta a vállalat kapitalizációját. Az elmúlt egy évben ugyanakkor a papír hatalmas felértékelődésen ment keresztül. A mintegy 22 dolláros mélypontról 220 dollár fölé kapaszkodott fel. A 78,44 milliárd dollárra ugró piaci kapitalizációval a társaság újra teljesíti az indexbe kerülés feltételeit.

Van itt egy nem is olyan kicsi üzleti bökkenő

A Moderna robusztus tőzsdei helyzete nincs összhangban a társaság sarokszámaival. A cég bruttó árrése mínuszos, mivel a gyártási költségek eleve meghaladják az értékesítési árbevételt, miközben az árbevételek növekedési üteme 2,1 százalékosra lassult. Van ugyan egy 5,14 milliárd dolláros készpénzállománya a cégnek, de egy ehhez társuló 1,29 milliárdos adóssága is. A nem túl fényes megítélést jól tükrözi az is, hogy a közkézen forgó részvények mintegy 10 százaléka short pozíciójú.

Mindennapos a rakétázás

Az egészségiparban szinte szokványos a hasonló űrbéli szárnyalás. A New Yorki- értéktőzsde (NYSE) és a Nasdaq platformjain naponta gyújtja be a rakétákat egy-egy kisebb gyógyszergyártó cég értékpapírja, ha valamilyen pozitív kutatási hírrel összefüggésbe hozzák. Legutóbb pedig az iparág kiemelkedően nyereséges másik szegmenséről, a fogyasztószerekről írtunk. A különböző injekciós készítmények annyira jövedelmezők, hogy egyesek emiatt attól tartanak, a gyártók a cukorbetegek számára létfontosságú inzulin gyártását is jelentősen visszafogják.

Összegezve

Tehát elmondható, hogy az amerikai Moderna elképesztő visszatérést mutatott be: a melanomaterápiás áttörés, a járványos félelmek, illetve a Nasdaq 100 indexbe való visszakerülés a 22 dolláros mélypontról 220 dollár fölé repítette a részvény árfolyamát. Bár a kapitalizáció elérte a 78,44 milliárd dollárt, a negatív bruttó árrés és a lassuló árbevétel-növekedés jelzi, hogy a tőzsdei rali mögött egyelőre komoly pénzügyi kockázatok lapulhatnak.

Élő adásban kérdezhető Oszkó Péter

Oszkó Péter, a 2009 és 2010 között működött Bajnai-kormány pénzügyminisztere ma délután fél 4-től lesz a Klasszis Klub Live vendége. Az egyórás élő adást a Klasszis Média YouTube-csatornáján és a szervező lap Facebook-oldalán közvetítik, a nézők pedig maguk is kérdezhetnek tőle.

A tervezett témák között szerepel a Tisza-kormány eddigi tevékenysége, a friss VOSZ-barométer tanulsága – amely szerint a kis- és középvállalkozások nem látják, mit akar a gazdaságpolitika –, valamint az, hogy mire kellene fókuszálnia a 2027-es büdzsének. Szó lesz arról is, hogy hatékony lehet-e a vagyonadó, és hogy ez-e az a kata, amire annyian vártak.

Napirenden szerepelnek az euróbevezetési kilátások is, azzal a kérdéssel, mikorra teljesíthetők a maastrichti kritériumok. A beszélgetés kitér arra, hogy nem csak az uniós források vannak, és arra is, milyen helyzetben van a kockázati és magántőke-ágazat. Szó lesz a GP-részesedési modellről és a GP-részesedési társaságokról, valamint arról, mire készül az O3 Partners.

Hirtelen lemondott Kapitány István államtitkára

Benyújtotta lemondását Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára – tájékoztatta a szaktárca az MTI-t kedden. A tárca közlése szerint az államtitkár személyes okokból döntött a távozás mellett.

A lemondásra tekintettel Baka András köztársasági elnök – Magyar Péter miniszterelnök javaslatára – 2026. október 13-ai hatállyal megállapította az államtitkár megbízatásának megszűnését. A döntés értelmében Tótth András ezzel a nappal már nem látja el energetikai államtitkári feladatait.

Az energetikai államtitkári poszt a Gazdasági és Energetikai Minisztérium szervezetén belül működik, így a távozás a tárca energiaügyekkel összefüggő feladatellátását érinti. A lemondás hátteréről a közlemény a személyes indokon túl további részleteket nem tartalmazott.

A tárca az MTI-vel kedden közölte a lemondás tényét, a megbízatás megszűnésének időpontját pedig 2026. október 13-ában határozta meg a köztársasági elnöki döntés. Arról egyelőre nem érkezett információ, hogy ki veszi át az energetikai államtitkári feladatokat.