Eurómilliárdokat spórolhatna Magyarország a védelmi pénzeken
Magyarország akár 800 millió és 1 milliárd euró közötti megtakarítást érhetne el a következő évek védelmi kiadásain, ha csatlakozna a tervezett Védelmi, Biztonsági és Ellenállóképesség Bankhoz (Defence, Security and Resilience Bank – DSRB). A lehetőségről október 21-én Budapesten tartanak konferenciát, ahol a magyar és a kanadai kormány, a Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok, nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint jogi és szakpolitikai tanácsadók képviselői egyeztetnek a részletekről.
Európa újrafelfegyverzése az orosz fenyegetés árnyékában, valamint az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének manőverei miatt kiemelt figyelmet kap. A honvédelem és a biztonságpolitika ugyanakkor gyakran jelentős, hosszú idő alatt megtérülő és kockázatos befektetéseket igényel, amelyekhez sem az állami költségvetések, sem a kereskedelmi bankok nem minden esetben képesek forrásokat teremteni.
A DSRB ezt a hiányt töltené be egy, a résztvevő államok közös tulajdonában álló, közös tőkéjével létrehozott specializált fejlesztési bankként. Az intézmény a tőkepiacok önálló szereplőjeként vonna be forrásokat, amelyeket hosszú lejáratú hitelek, garanciák, kockázatmegosztási konstrukciók és társfinanszírozás keretében fektetne be állami, vállalati és infrastrukturális projektekbe.
A tervezett modell szerint az intézmény 20 százalék ténylegesen befizetett és 80 százalék lehívható tőkével rendelkezne. Előbbit a tagállamok fizetnék be, a maradék feltételes kötelezettségként biztosítaná a hitelezők védelmét és az intézmény hitelképességét. A modell alapján a bank saját tőkéjének öt-nyolcszorosát lenne képes finanszírozni, egy becslés szerint mintegy 135 milliárd dollárt tudna megmozgatni védelmi és ellenállóképességet erősítő projektekre.
Idén márciusban tizennyolc ország képviselői találkoztak Montreálban, április végére pedig lezárultak az alapító okiratról szóló tárgyalások. Kanada a tervezett székhelyország, Luxemburg az európai pénzügyi központ szerepét alakítja ki. A július 7-i közös nyilatkozatban Kanada, Albánia, Belgium, Görögország, Lettország, Luxemburg, Románia, Törökország és Ukrajna jelezte, hogy támogatja a bank létrehozását.
A következő lépés a gyakorlatiasabb részletek kidolgozása: hogyan működnének a valóságban a hitelek és garanciák, mire van szükségük a bankoknak ezek használatához, és miként finanszírozhatók a védelmi és ellenállóképességi projektek. A budapesti konferencia ezeket a kérdéseket tárgyalja, a helyszínválasztás pedig jelzésértékű a térség számára.
Egy előkészítő tanulmány szerint a magyar költségvetésnek a következő években közel 7 milliárd euró többletkiadást jelent a NATO által előírt 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási szint elérése, a DSRB által kínált kedvezőbb finanszírozás azonban ugyanilyen időtávon 800 millió és 1 milliárd euró közötti megtakarítást hozhat az alacsonyabb kamatszintek nyomán.
Kedvező finanszírozási formák nélkül fennáll a veszély, hogy az 5 százalékosra emelendő védelmi kiadások nem hoznak létre új ipari kapacitásokat, hanem csak az árakat hajtják fel, illetve növelik az importot. Megfelelő feltételek esetén a beszerzéseken és a szorosan vett védelmi ipari kapacitásokon túl is hozzáadott értéke lehet a csatlakozásnak, hiszen a kedvező finanszírozásból juthat a kettős felhasználású technológiákra, az infrastruktúrára és a beszállítói láncokra is: a védelmi iparban gyártósorokra, gépekre, termelőüzemekre, lőszerkapacitásokra és tesztelési infrastruktúrára; a kettős felhasználású technológiák körében autóipari és mobilitási rendszerekre, elektronikára, gépiparra, drónokra, szenzorokra és kommunikációs eszközökre; a kis- és középvállalkozásoknál beruházási és forgóeszközhitelekre, készletfinanszírozásra és garanciával támogatott banki termékekre; az energetika és a kiberbiztonság terén hálózatfejlesztésre, energiatárolásra, tartalék energiaellátásra, biztonságos adatközpontokra és hálózatvédelemre. A magyar bankrendszer is közvetítő szerepet játszhat a finanszírozó és a magyar vállalkozások között.
A bank által támogatott célok más területen is találkozhatnak a magyar kormány céljaival, például a védelmi célokat is szolgáló infrastruktúra fejlesztésénél: vasútvonalak, hidak, logisztikai központok, utak építésénél és felújításánál. Lehetőségeket tartogat az ellenállóképességet javító energetikai és digitális infrastruktúra fejlesztése is, a villamosenergia-hálózatok megerősítése, az energiatárolás, a tartalék energiatermelés és a biztonságos kommunikáció egyszerre szolgálhatja a gazdaság működését és az ország ellenálló képességét.
Mindezek azonban egyelőre inkább jól hangzó hívószavak. A magyar csatlakozásról szóló döntés még nem redukálható egyszerű politikai igen-nem kérdésre, felelős döntést csak a részletek és a pontos feltételek ismeretében lehet hozni, és ezek megismerése irányába hozhat előrelépést az október 21-ei konferencia.
