Magyar Péter Brüsszelben: új alapokra helyeznék az ukrán-magyar viszonyt
A Tisza-kormány határozott álláspontot képvisel a migráció tekintetében, és a következő hétéves uniós költségvetés tárgyalásain azon dolgozik, hogy Magyarország külön uniós forrásokat kapjon a határkerítés és a határvédelem megerősítéséhez – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben szerdán, az Európai Tanács csütörtökön kezdődő kétnapos találkozója előtt magyar újságíróknak nyilatkozva.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány az európai külső határokat és Magyarország határait tovább erősíti, és nem fordulhat elő, ami a korábbi kormányzás alatt, hogy több ezer jogerősen elítélt embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből. Tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal a napi egymillió eurós migrációs bírsággal járó eljárás mielőbbi lezárásáról. Szavai szerint Magyarország eddig nagyjából egymilliárd eurót veszített amiatt, hogy a korábbi kormány nem hozott létre az uniós jognak is megfelelő szabályozást.
Áttörés a kisebbségi oktatásban
Az Ukrajnával foglalkozó vitáról szólva kijelentette: a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló ukrán törvény hétfői elfogadása történelmi áttörést jelent, és lehetőséget ad arra, hogy új alapokra helyezzék az ukrán-magyar viszonyt. A csúcs keretében megbeszélést folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel; a tárgyalások eredményeképpen a Kárpátalján élő magyar kisebbség visszakaphatja oktatási jogait, a jövőben pedig nyelvhasználati, a hatóságok előtti és politikai jogait is. Ősszel újabb találkozóra kerülhet sor Beregszászon.
A péntekre tervezett találkozó célja a magyar-ukrán kapcsolatok jelenlegi helyzetének áttekintése és a további együttműködés lehetőségeinek megvitatása; várhatóan rövid, négyszemközti megbeszélés lesz. Emlékeztetett: szakértői és alacsonyabb politikai szinten már megkötötték a tízpontos politikai megállapodást, amelyet a legmagasabb szinten is meg kíván erősíteni. Azt várja Zelenszkijtől, hogy erősítse meg a vállalt kötelezettségek határidőre történő teljesítését, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati, oktatási és hatósági ügyintézéshez kapcsolódó jogaira. Ha a kárpátaljai magyar szervezetek problémákat jeleznek, elvárja, hogy az ukrán hatóságok készek legyenek azok rendezésére – ez különösen fontos egy uniós tagságra készülő ország esetében. A megállapodás a többi ukrajnai nemzeti kisebbség, köztük a románok és a lengyelek számára is kedvező, és valamennyi kárpátaljai magyar politikai szervezet, egyház, kulturális szervezet és az egyetem is támogatta.
Költségvetés és uniós források
Az unió 2027 utáni hétéves költségvetéséről szólva jó hírnek nevezte, hogy az ír elnökség javaslatában a Magyarországnak ajánlott összeg nem csökkent, a tagállami befizetési kötelezettség pedig nem nő. Az uniós költségvetés főösszege csökkenhet, de nem a Magyarország számára kiemelten fontos területeken, így a kohéziós politikában és a közös agrárpolitikában. Az energiaválság kapcsán azt várja, hogy a tagállamok konkrét lépéseket lássanak az áremelkedés megfékezésére, a vállalatok és a lakosság segítésére.
Üdvözölte a Magyarország ellen 2022-ben indított kondicionalitási eljárást lezáró uniós tanácsi határozatot, amelynek dokumentuma 4,2 milliárd eurót ér a magyar embereknek és vállalatoknak. A hétéves költségvetés tárgyalásain arra kell törekedni, hogy Magyarország a korábban elveszített, mintegy kétmilliárd eurónyi összeggel megegyező vagy ahhoz közeli többletforráshoz jusson. A tárgyalásokon már történt előrelépés: a korábbi ciprusi elnökség javaslatához képest mintegy egymilliárd euróval emelkedett a Magyarországnak szánt források összege.
A magyar költségvetéssel kapcsolatban elmondta: a kormány céljai a stabil és fenntartható költségvetés, a hiány csökkentése, lehetőség szerint az államadósság mérséklése, valamint a gazdasági növekedés beindítása. Az uniós bővítésről szólva a Nyugat-Balkán országait említette: várhatóan lezárulnak a tárgyalások Montenegróval, és más tagjelölt államok esetében is látszik előrelépés, ami kiemelt magyar érdek a Szerbiában élő magyar kisebbség miatt.
