Visszatér az állami támogatás a lakástakarékoknál
Nyolc évvel azután, hogy megszüntették a lakás-takarékpénztári termékek után járó 30 százalékos állami támogatást, bejelentették: 2027-től a Wekerle Plusz program keretében ismét állami támogatást kapnak a lakástakarék-szerződések. A lépés hátterében szakmai elkötelezettség is állhat, hiszen a pénzügyminiszter korábban éveken át egy lakástakarékpénztár elnök-vezérigazgatójaként dolgozott.
Hogyan működik az új támogatás?
A korábbi Otthon Start lakáshitel-konstrukciót jövőre a Wekerle Plusz program váltja fel, amelynek második pilléreként vezetik be a támogatott lakástakarék-rendszert azok számára, akik 5 vagy 10 éves futamidőre vállalnak rendszeres megtakarítást. Az állami kiegészítés mértéke sávosan változik: az első 5 évben a havi befizetések 10 százalékát teszi hozzá az állam, a 6. évtől a 10. évig ez 20 százalékra emelkedik. Bár ez elmarad a 2018 előtti fix 30 százaléktól, a hosszú távon takarékoskodók számára a maximálisan elérhető állami támogatás összege akár 1,8 millió forintot is elérhet.
Miért lehet vonzó az új konstrukció?
A piacot jelenleg uraló három nagy szolgáltató – az Erste Lakástakarék, a Fundamenta és az OTP Lakástakarék – már eddig is jelentős saját kamatbónuszokkal, akár 30-40 százalékkal próbálta ösztönözni az ügyfeleket. Ha ehhez hozzáadódik a 2027-től induló állami támogatás, a konstrukcióval az infláció feletti, kockázatmentes hozam érhető el. A klasszikus előnyök is megmaradnak: a megtakarításokon elért nyereség kamatadó- és szocho-mentes, az elhelyezett összegeket az Országos Betétbiztosítási Alap garantálja, a felhalmozott betéti rész mellé pedig kedvező feltételű hitelt is nyújthatnak a lakástakarékok.
Három szereplő van a piacon
A szektort jelenleg három piaci szereplő alkotja, a negyedik pénztár, az Aegon 2019 őszén átadta az állományát az Erstének. A legnagyobb szereplő 2025 végén a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. volt, amelynek mérlegfőösszege meghaladta a 645 milliárd forintot, lakossági betétállománya pedig több mint 527 milliárd forint volt. A második helyen az OTP Lakástakarékpénztár állt közel 428 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 281 milliárd forintot elérő betétállománnyal. Az Erste Lakástakarékpénztár a legkisebb piaci szereplő 130 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 113 milliárd forintos betétállománnyal.
Az OTP Bank közölte: üdvözli az új, államilag támogatott lakástakarék-konstrukció bejelentését, részletes tájékoztatást azonban csak a jogszabály kihirdetése után ad. A pénztár 2023-tól kínál saját konstrukciót, amelyet évente több tízezer új szerződő vesz igénybe. A jelenleg elérhető 10 éves futamidejű konstrukcióban nagyjából 30 ezer forint az átlagos havi betét, a szerződéses összeg csaknem 8 millió forint, ami magába foglalja a hozzá igényelhető lakáskölcsönt is.
Mire és kik használhatják fel az összeget?
A lakástakarékban összegyűlt tőke, a bónuszok és az állami támogatás lakáscélú konstrukciókra fordítható: új vagy használt lakóingatlan vásárlására és építésére, meglévő lakás felújítására, korszerűsítésére és bővítésére, valamint lakáshitelek előtörlesztésére vagy végtörlesztésére. A korábbi jogszabály-módosítások óta üdülők, hétvégi házak vásárlására, építésére vagy felújítására is felhasználható a megtakarítás, kedvezményezettként pedig hozzátartozó is megadható, így a gyerek, unoka, szülő, nagyszülő, házastárs és testvér ingatlancéljaira is fel lehet használni az összegyűlt pénzt.
A piacon most is lehet lakástakarék-szerződéseket kötni, valószínűsíthető azonban, hogy az állami támogatás 2027-től csak az új szerződéseket érinti majd. Az OTP azt is elárulta, hogy a konstrukcióba beépített hitel lehetőségével az ügyfelek kisebb hányada él csak, a megtakarítást pedig a legtöbben lakásfelújításra, lakáshitel-törlesztésre és lakásvásárlásra fordítják.
Mi történt valójában 2018-ban?
Amikor a parlament 2018. október 16-án egy mindössze két nap alatt átvert törvénymódosítással eltörölte a 30 százalékos támogatást, a kormány azzal érvelt, hogy a rendszer túl drága volt, és nem maradt rá elegendő költségvetési forrás. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy abban az évben az állam több mint 70 milliárd forintot költött a lakástakarékok támogatására. A lakástakarékok támogatása leállt, a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek állami támogatását viszont nem állították le, noha a NOK-ok iránt csekély volt az érdeklődés: az első csoportba 2018-ban 180-an, a másodikba 2019-ben csak 134-en léptek be.
