Kétharmados többség a magyar kkv-knál az euró mellett
A hazai kis- és középvállalkozások 67 százaléka kifejezetten támogatja az euró bevezetését, és mindössze 15 százalékuk elutasító a közös európai fizetőeszközzel kapcsolatban – derül ki a Scale Research által 904 társas vállalkozás megkérdezésével készített kutatásból, amelyet a UniCredit Bank sajtóeseményén mutattak be. A bizonytalan vagy neutrális cégek tábora 18 százalékra tehető; a mikrovállalkozásoknál hasonló az arány, 65 százalék támogató és 17 százalék ellenző mellett.
A cégek többsége, 51 százalékuk a 2032-es, 35 százalékuk pedig a 2033-as csatlakozási dátumot tartja reálisnak. Ehhez egy 2029-es vagy 2030-as ERM II-es csatlakozás tűnik ideálisnak. „Az euró bevezetése lehet a legfontosabb gazdasági változás az életünkben a 2004-es európai uniós csatlakozásunk óta. Azért is indítottuk el ezt a kutatást, mert a cégeknek most még van idejük a felkészülésre” – mondta Toldi Balázs, a bank vállalati üzletágának vezetője, hozzátéve, hogy a cégek körében tapasztalt félelmek és bizonytalanságok teljesen jogosak.
A legnagyobb félelmek
Nagyjából 5-6 évvel a tényleges eurócsatlakozás és 3-4 évvel az ERM II rendszerbe lépés előtt a magyar cégek számára a várható piaci átalakulást érintő bizonytalanságok jelentik a legnagyobb félelmet. A kockázati lista élén az erősödő, akár külföldi verseny és az esetlegesen növekvő bérigények állnak, ezt követi a cégek gyengülő alkupozíciója, majd az áremelkedés és a „felfelé kerekítés”. A felmérésben megadott 15 kockázat mindegyike meglehetősen sűrűn fordult elő: az első helyen 37 százalékkal végzett az erősödő verseny, míg az utolsón 28 százalékkal az árváltozások kommunikálása.
A tájékozottság a legfontosabb választóvonal
A felkészültség és a tájékozottság számít jelenleg a legerősebb választóvonalnak abból a szempontból, hogy melyik cég támogatja vagy ellenzi az euró bevezetését – ez hangsúlyosabb szempont, mint az exporttevékenység aránya vagy az eurós árbevétel. A magukat tájékozottnak tartó kis- és középvállalkozások körében 84 százalékos, míg a nem tájékozott cégeknél mindössze 31 százalékos az euró támogatottsága. Azok a vezetők, akik tettek vagy terveznek lépni az euró bevezetése érdekében, 89 százalékban támogatják a közös valutát, a legkevésbé tájékozott vezetőknek ugyanakkor mindössze 18 százaléka szeretné a magyar eurót.
Kitől várnak segítséget a felkészüléshez
A kkv-k az euró bevezetésével kapcsolatban elsősorban a kormánytól és a Pénzügyminisztériumtól várják a hiteles tájékoztatást, 58 százalékuk jelölte meg ezt, majd a számlavezető bank és a könyvelő következik. A mikrovállalatoknál szintén ez a három szereplő áll az élen. Toldi Balázs szerint a cégeknek első lépésként, még az ERM II-es csatlakozás előtt érdemes lehet olyan struktúrákat kialakítaniuk, amelyekben szakember segítségével lefixálják az árfolyamot, illetve fedezeti ügyleteket vezetnek be. Az ilyen termékek népszerűsége növekszik, de a kkv-szektor még kevéssé ismeri ezeket a konstrukciókat, jelenleg tíz cégből egy vagy kettő él fedezeti eszközökkel.
Az árfolyam-ingadozás nagyobb teher, mint a túl erős forint
A megkérdezett kkv-k 44 százalékának működését erőteljesen befolyásolja a forint euróval szembeni volatilitása. A forint gyengülése 42 százalékuknál, erősödése pedig mindössze 27 százalékuknál jelent terhet az üzletmenetre nézve. A hazai kkv-k 65 százaléka már jelenleg is végez valamilyen eurós tranzakciót, a könyvelés viszont a döntő többségnél, 89 százaléknál még forintban zajlik.
A cégeknek még nincs kikristályosodott véleményük arról, milyen forint-euró átváltási árfolyammal lenne érdemes belépni az ERM II rendszerbe: a kkv-k 57 százaléka nem adott meg ilyen értéket. A konkrét árfolyamot mondó cégeknél az átlagos ideális szint 356,6 forint, a medián 360 forint, a mikrocégeknél a medián 350 forint.
Rövid távon kevesen várnak előnyöket
Bár a megkérdezett kkv-k kétharmada támogatja az eurócsatlakozást, rövid távon, az átállást követő 1-2 évben mindössze 36 százalékuk számít kifejezett előnyökre a közös pénznem bevezetésétől. Hosszabb, 3-5 éves időtávon viszont már 64 százalékra ugrik ez az arány. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a problémákat az euró sem oldaná meg egy csapásra: a közös valuta megszüntetné a forint és az euró közötti árfolyamkockázatot, de önmagában a termelékenységi vagy versenyképességi problémákat nem.
