A nyugdíjcélú megtakarítás elkezdésében az idő szó szerint pénz jelent
Lakáshitel, család, autó, nyaralás, váratlan kiadások – szinte mindig akad valami, ami fontosabbnak és sürgetőbbnek tűnik annál, hogy a több évtized múlva esedékes nyugdíjra félretegyünk. Könnyű azt mondani: majd akkor kezdjük el, ha magasabb lesz a fizetés, ha elfogy a hitel, vagy ha kevesebb lesz a kiadás. Csakhogy közben telnek az évek.
Vegyünk egy példát: valaki 35 évesen már gondol a nyugdíjára, de úgy érzi, havi 10–20 ezer forinttal még nem érdemes elkezdenie, inkább vár néhány évet, amíg többet tud félretenni. Később valóban magasabb összeggel indulhat, közben azonban elveszített több olyan évet, amely alatt a korábbi befizetések és az azokon elért hozamok is gyarapíthatták volna a megtakarítását. Egy nyugdíjcélú megtakarításnál ezért nem csak az számít, hogy mennyit tudunk félretenni, legalább ilyen fontos az is, hogy mikor kezdjük el. Minél korábban indul a megtakarítás, annál több idő jut arra, hogy a félretett összeg a hozamokkal együtt gyarapodjon.
Hosszú távon érdemes nézni a hozamokat
Ha a megtakarítás több évtizedre szól, könnyű túl nagy jelentőséget tulajdonítani annak, hogyan teljesített egy befektetés az elmúlt egy-két évben. Egy nyugdíjpénztári megtakarítás esetében hosszabb távon sokkal beszédesebb, hogyan teljesített egy portfólió tíz, tizenöt vagy akár húsz év alatt. A Magyar Nemzeti Bank szerint a nyugdíjpénztárak és portfólióik befektetési teljesítményének megítélésekor célszerű lehetőség szerint legalább 10–15 éves időtávot figyelembe venni. A múltbeli hozam természetesen nem jelent garanciát a jövőbeli teljesítményre, a hosszabb időszak adatai ugyanakkor árnyaltabb képet adhatnak, mint egyetlen év eredménye.
Jó példa erre a Gondoskodás Nyugdíjpénztár Kiegyensúlyozott portfóliója. A 2025 végéig számított évesített nettó hozama 10 éves időtávon 6,30 százalék, 15 éves időtávon 6,93 százalék, 20 éves időtávon pedig 6,33 százalék volt. A számok jól mutatják, miért érdemes egy nyugdíjcélú megtakarítást hosszabb időtávon vizsgálni: nem feltétlenül egyetlen kiugró év eredménye a meghatározó, hanem az, hogyan teljesít a megtakarítás éveken, évtizedeken keresztül.
Mit jelent az, hogy „kiegyensúlyozott”?
A Gondoskodás Nyugdíjpénztár Kiegyensúlyozott portfóliója vegyes befektetési összetétellel, mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozampotenciál elérésére törekszik. A pénztár jelenlegi portfóliórendszerében elsősorban azok számára lehet releváns, akik a nyugdíjkorhatárt várhatóan 5–15 éven belül érik el. Nincs azonban mindenki számára egyformán megfelelő portfólió: más befektetési időtávval rendelkezik az, akinek még több évtizede van hátra a nyugdíjig, és más az, aki már néhány éven belül nyugdíjba vonul. Ezért a pénztár több, eltérő kockázati és hozampotenciállal rendelkező portfóliót kínál tagjainak. A befektetések értéke időközben természetesen ingadozhat, ezért a nyugdíjpénztári megtakarítást sem egyetlen év eredménye alapján érdemes megítélni – sokkal fontosabb, hogy a választott megoldás hogyan illeszkedik a megtakarítás időtávjához és céljához.
Mennyit jelenthet mindez forintban?
Térjünk vissza ahhoz, aki 35 évesen azon gondolkodik, hogy érdemes-e már most elkezdenie félretenni, vagy ráér még néhány évet várni. Az általános százalékoknál számára valószínűleg sokkal érdekesebb kérdés, hogy mindez forintban mit jelenthet: mennyit érhet például havi 10, 20 vagy 30 ezer forint rendszeres megtakarítás, hogyan változhat az eredmény, ha valaki most kezdi el a megtakarítást, és mi történik, ha még néhány évet vár vele, illetve mekkora összeg gyűlhet össze a nyugdíjba vonulás idejére. Ebben segít a Gondoskodás Pénztárak mobilapplikációjában elérhető nyugdíjkalkulátor, amellyel a tagok saját adataik és megtakarítási terveik alapján számolhatják ki, hogyan alakulhat nyugdíjcélú megtakarításuk. Az alkalmazásban emellett nyomon követhető az aktuális egyenleg, a számlaforgalom és a választott portfólió is, így a hosszú távú megtakarítás alakulása egyszerűen követhető.
A legnehezebben pótolható tényező az idő
Aki eddig nem kezdett el félretenni, annak sem az a tanulság, hogy elkésett, sokkal inkább az, hogy a döntést nem érdemes újabb évekkel elhalasztani. Lehet, hogy néhány év múlva magasabb összeget tudunk majd félretenni, de az addig eltelt időt már nem kapjuk vissza. Minél hamarabb indul el a megtakarítás, annál hosszabb idő áll rendelkezésre arra, hogy a befizetések és az elért hozamok gyarapítsák a nyugdíjcélra félretett összeget. Ráadásul az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni befizetések után 20 százalékos, évente legfeljebb 150 ezer forintos adó-visszatérítés is igénybe vehető, amely tovább növelheti a nyugdíjcélú megtakarítást.
A nyugdíj ma még távolinak tűnhet – éppen ez lehet azonban az egyik legnagyobb előny: minél több idő van hátra, annál több időt adunk a megtakarításunknak a gyarapodásra.
