A kormány dilemmája: betarthatók egyszerre a jóléti ígéretek és lehet eurónk?
Az európai uniós átlagnál jóval magasabb adósságfinanszírozás, az előző kormány öröksége és a Tisza jóléti ígéretei is nyomják a költségvetés kiadási oldalát. Eközben az euró bevezetéséhez szigorú fiskális politikára és folyamatosan csökkenő, lehetőleg jövőre már 6 százalék alá mérséklődő eredményszemléletű hiányra lenne szükség.
A Klasszis Podcast legújabb epizódjában a vagyonvisszaszerzés várható eredményeiről, az euró bevezetésének legfontosabb céldátumairól és a magyar gazdaság GDP-, illetve inflációs kilátásairól is beszélgettünk ifj. Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank vezető elemzőjével.
A költségvetés legnagyobb problémáját jelenleg a magas adósságfinanszírozás jelenti, ami a GDP 3,9 százalékára rúg. Emellett az előző kormány örökségének fenntartása (14. havi nyugdíj, édesanyák személyijövedelemadó-mentessége, Otthon Start), valamint a Tisza szociális ígéretei (minimálnyugdíj emelése, a minimálbéresek szja-jóváírása) is terhelik a büdzsé kiadási oldalát.
A gazdaság minden húzóágazata bővülhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. Eközben a növekvő piaci bizalomból fakadóan a hozamfelárak csökkenése egyértelműen pozitív hatással bír a költségvetésre.
A bevételi oldalon viszont egyelőre nagyon nehéz megmondani, hogy a vagyonvisszaszerzéstől mekkora összegeket remélhet a kormány. „A vagyonvisszaszerzés mértéke nagymértékben függ attól, hogy az állam milyen kapacitásokat tud erre a célra invesztálni. A szűk keresztmetszetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jelentheti, amely az elmúlt 15 évben nem folytatott érdemben vagyonosodási vizsgálatokat” – fogalmazott a Klasszis Podcast legújabb epizódjában ifj. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője.
Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára a GKI 2030 konferencián beszélt.
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a vagyonadóval kapcsolatban egyelőre még inkább a kérdőjelek vannak többségben, a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának lakmuszpapírját pedig a jövő évi minimálbér- és garantáltbérminimum-megállapodás jelentheti.
Miközben a GDP idén 1,6 százalékkal, jövőre 2,3 százalékkal bővülhet, az euró bevezetése szempontjából pedig a 2030 tavasza és a 2031 tavasza közötti gazdasági mutatóinkra irányulhat a legnagyobb figyelem.
