Tudtuk előre, hogy ilyen rossz lesz
Az erős forint külföldre vitte a magyar turistákat, de távolt tartotta hazánktól a külföldieket. Emellett az aszály és a népszerű üdülőhelyek melletti tavak rendkívül alacsony vízszintje is káros volt a turizmusra. A turisztikai szektor már a nyáron számított arra, hogy az idei nyár számai messze elmaradnak a tavalyi évtől.
Augusztusban a Turizmus Konjunktúra Index értéke mínusz 9 pont volt, ami azt jelenti, hogy az ágazat szereplői a helyzetüket negatívnak érzékelik. Az index egy hónap alatt 3, egy év alatt 4 ponttal esett, és valamennyi alszektorban negatív értéket mutatott. A szállásadók, a vendéglátásban működők és az egyéb turisztikai szektorban tevékenykedők is pesszimisták a közeljövőt tekintve.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban a vendégek száma 7,3, a vendégéjszakáké 5,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A forint az euróval szemben egy év alatt 8,3 százalékot erősödött. Az árfolyamváltozás miatt – a rendkívül alacsony inflációs mutató ellenére – a külföldiek számára megdrágult az itt tartózkodás, ami meg is látszik az ide érkezett vendégek számának esésében. A mérleg másik oldalán az áll, hogy a magyar turisták számára ennyivel olcsóbb lett egy külföldi nyaralás, az erős forinton megtakarított szállás- és étkezési költség pedig akár ki is termelte az utazás költségét.
A másik fontos tényező az időjárás volt. A rendkívüli aszály és a csapadékhiány elsősorban a vízparti turizmust sújtotta, így a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó vízszintje is rendkívül alacsony volt. A Duna vízszintje is negatív rekordot döntött.
Egyelőre nem mondható ki, hogy a magyar turizmus strukturális válságba került, de az biztos, hogy a szektor idei éve nem egyszerűen egy rossz balatoni szezon. A külföldi vendégforgalom országos visszaesése miatt ennél szélesebb versenyképességi és ár-érték aránybeli problémáról lehet szó.
