Aggasztó hír érkezett Moszkvából: brutálisan növelik a katonai költéseket
Miközben a Nyugat gőzerővel fegyverkezik, Oroszország is rekordösszeget kíván védelmi célokra költeni – ez rossz hír az orosz-ukrán háború lezárása szempontjából.
Nem úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az immár 4,5 éve dúló ukrajnai háború lezárását tervezi – legalábbis erre utalnak a tervezett orosz védelmi költésekről kiszivárgott friss számok.
Több mint negyedével növekednek a költések
A Reuters által megtekintett kormányzati dokumentumok szerint Oroszország 2027-ben mintegy 17 ezer milliárd rubelt (átszámítva 203 milliárd dollárt) kíván honvédelemre költeni. Ez jelentős, 27 százalékos növekedés az eredeti költségvetési tervhez képest, és a legmagasabb összeg a háború kezdete, 2022 óta.
Idén az orosz kormány „mindössze” 12 ezer milliárd rubelt tervezett erre a célra költeni. Hogy végül mennyit költött, az bizalmas információnak minősül, ezért nem hozták nyilvánosságra. A védelmi célzatú költések egy részét ráadásul máshol is el lehet számolni.
A kiszivárgott dokumentumok szerint a következő három évben összesen 50 ezer milliárd rubelt szán a Kreml katonai célokra.
Kell a pénz, adóemelések jönnek
A dokumentumok a költségvetési helyzetről is árulkodnak. A GDP-arányos hiány 1,6-ról 3,2 százalékra növekszik az idei évben, a költségvetési kiadások pedig a GDP 13,2 százalékáról 20,9 százalékra, mintegy 49 ezer milliárd rubelre ugranak.
Ennek finanszírozására adóemelésekre lesz szükség. A passzív jövedelmekre – például betéti kamatokból, osztalékból, értékpapírügyletekből és ingatlaneladásból származó bevételekre – kivetett adót a jelenlegi 13-15 százalékról 13-22 százalékra emelnék, ami évi 500-700 milliárd rubel plusz bevételt hozhat.
Felmerült a külföldi online webáruházakban történt vásárlások 22 százalékos áfája, az egyéni vállalkozók adójának részleges növelése – ami mintegy 4 millió embert érinthet –, valamint különadó a nagyvállalatok egy részére. A bányászatban és a fémiparban érdekelt cégeknél a többletbevétel 30, az aranytermelőknél 20 százaléka lehet az adó.
A plusz pénzre azért is szükség van, mert a kiszivárgott dokumentumok szerint az olaj- és gázexportból származó bevételek az idén a korábban várt 8,9 ezer milliárd rubel helyett mindössze 7,6 ezer milliárd rubelt tesznek majd ki.
A pénzügyminisztérium nem titkolja, mire kell a pénz: a büdzsé stratégiai prioritása a védelmi és nemzetbiztonsági szükségletek fedezete, valamint a különleges katonai művelet résztvevőinek és családjuknak szociális támogatása. A tárca szerint az előirányzott források biztosítják a fegyveres erők ellátását, a védelmi ipari cégek modernizációját, a katonák havi juttatásainak kifizetését és családjuk támogatását.
Ki mennyit költ fegyverkezésre?
Nemzetközi összehasonlításban 2025-ben Oroszország a GDP-je 7,5 százalékát fordította katonai célokra, az Egyesült Államok 3,1, Kína pedig feltehetően 1,7 százalékát. Az orosz költések 2024 és 2025 között 5,9 százalékkal emelkedtek.
A listavezető Ukrajna, amely a GDP-je 40 százalékát költötte erre tavaly. Gazdasági teljesítményéhez viszonyítva sokat fordít honvédelemre Algéria (8,8 százalék), Izrael (7,8 százalék), Szaúd-Arábia (6,5 százalék) és Lengyelország (4,5 százalék) is.
Abszolút értékben messze az Egyesült Államok áldoz a legtöbbet – tavaly 954 milliárd dollárt – védelmi kiadásokra. Utána Kína (336 milliárd dollár) és Oroszország (190 milliárd dollár) következik, utóbbi két adat becslés. A top 5-be Németország (114 milliárd dollár) és India (92 milliárd dollár) fért még be.
Tavaly reálértéken 2,9 százalékkal 2887 milliárd dollárra nőttek a katonai kiadások globálisan. Tizenegy éve folyamatosan emelkednek, 2016 és 2025 között összesen 41 százalékkal ugrottak meg.
A Nyugat főleg azzal magyarázza mindezt, hogy a védelmi képességek növelése szükségszerű, mert Oroszországot el kell rettenteni a további agressziótól. Ez ugyanakkor a Kremlt is a költések ismételt jelentős növelésére készteti – lényegében egy iszonyatos erőforrásokat felemésztő fegyverkezési verseny szemtanúi vagyunk.
