Séta Versailles-ban, a Napkirály és az illatok birodalmában
Jázmin, tubarózsa, citrom és narancs illatfelhője csap meg, mintha parfümben fürödnék. A gigantikus kastélyparkban enyhébben érezni, mert fúj a szél, a kastélyban más szagokkal, a melegházban pedig erőteljes mandarinaromával vegyülve. A melegházat Orangerie-nek hívták, amit aztán a Habsburgok is leutánoztak. Versailles nemcsak pompázatos királyi kastély és történelmi döntések helyszíne, hanem páratlan növénybirodalom is évszázadok óta.
Évente több százezer virágot ültet itt el egy egész kertészcsapat szín, illat, magasság, forma és virágzási idő szerint, immár több száz éve. Gömbök, gúlák, körök és ovális ágyások sorakoznak a klasszikus francia barokk szigorú geometriája szerint. A szökőkút akkoriban kedvelt és drága találmány volt, a ligeteket antik szobrok díszítették, a parkban színi előadások, koncertek és táncjátékok zajlottak.
XIV. Lajos kifejezetten kedvelte az intenzív illatú virágokat, így ezek a mai napig meghatározzák a kastélyágyások flóráját. Tavasszal a hóvirágok, krókuszok, nárciszok, tulipánok és jácintok tobzódtak, nyáron a tubarózsa, a jázmin és a szegfűfélék illata uralkodott. A korona a rózsának jutott, a rózsanemesítők magas királyi javadalmazásban részesültek. Marie-Antoinette egykori kedvenc helyén, a Királynő ligetében majd negyvenféle rózsafajta nyílik ma is késő őszig a hortenziák, levendulák és a lilaakác mellett.
Télen is imádott a Napkirály növénydzsungelben sétálni, ezért is találta ki az Orangerie-t. Itt több mint 1000 dézsás növény található, köztük citrom-, narancs- és mandarinfák, leánderek és gránátalmafák, amelyeket nyáron kivisznek a szabadba. Állítólag hétszáz fügefa magasodott a hatalmas dézsákban. A konyhakert létrehozását Jean-Baptiste La Quintinie-re bízta, 1677-ben kezdődött el az új konyhakert kialakítása.
Annyira ragaszkodott Versailles-hoz, hogy az egész udvart idehelyezte át, és 1682-ben királyi székhellyé nevezte ki. 1722 júniusától 1789 októberéig Versailles volt a francia királyság nem hivatalos fővárosa. Az 1789-es polgári forradalom alatt kincseit részben megsemmisítették, de I. Napóleon még itt töltötte a nyarakat. 1830-ban Lajos Fülöp a nemzetnek ajándékozta azzal, hogy legyen belőle múzeum. Az 1871-es porosz-francia háború idején kórházként működött, majd I. Vilmos császár a tükörtermet választotta a Német Császárság kikiáltásának színhelyéül. Revansot a franciák 1919-ben vehettek, ugyanebben a galériában írták alá a versailles-i szerződéseket, amely a magyar történelemben Trianon néven vonult be.
A kastély és a kert ma 787 hektáros területen fekszik, és évente majd 20 millió látogatót vonz. A belépőjegy árak attól függnek, mit akarunk megnézni, idegenvezetővel vagy anélkül. Az interneten pár ezer forintnál kezdődnek a belépti díjak. Versailles csupán 17,1 kilométerre fekszik Párizs központjától, a Párizsi C RER-vonal két állomás is kiszolgálja: Versailles-Château – Rive-Gauche és Porchefontaine, valamint a Párizs – Saint-Lazare helyiérdekű vasútvonal Versailles-Rive-Droite és Montreuil állomása.
