Sejtelmesen nyilatkozott Ruszin-Szendi Romulusz: eurómilliárdos tétje is lehetett a német védelmi miniszter budapesti látogatásának
Magyarország védelme az erős magyar honvédségen, valamint az észak-atlanti és európai együttműködésen alapul – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter Boris Pistorius német védelmi miniszterrel közös pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.
Ruszin-Szendi Romulusz úgy fogalmazott, Boris Pistorius jelenléte azt mutatja, hogy Németország is elfogadja Magyarországot mint Európa részét. Felidézte, hogy az elmúlt időszakban „egyértelmű volt az elutasítás”, utoljára 2020-ban járt német védelmi miniszter Magyarországon. Mostanra azonban a magyar-német kapcsolatok nemcsak a védelmi vonalon, hanem az erkölcsi értékek alapján is helyreálltak.
A német védelmi miniszter arról beszélt, hogy a két ország újra szorosabban együtt fog működni, és „ez kiváló hír mind országaink, mind a NATO, mind az Európai Unió számára”. Kifejezte szándékát, hogy a két ország között már meglévő hadiipari együttműködést folytassák, illetve tovább bővítsék.
Ruszin-Szendi Romulusz kijelentette: a magyar haderő fejlesztését a német eszközök szolgálták, a helikopter-, harckocsi- vagy lövegbeszerzések mind a német ipar dicsőségét mutatják. Példaként említette, hogy a NATO-nak felajánlott magyar nehézdandár „nem indulhatott volna el” német segítség nélkül.
A miniszter felidézte: annak idején úgy született a német–magyar együttműködés, hogy az mindkét félnek nyereséges legyen. Rögzítette, hogy a mostani találkozón megegyeztek abban, hogy folytatják az együttműködést a közös fejlesztések terén, sőt akár az űripari, a katonai mobilitást vagy a logisztikát érintő területeken is. Kiemelte: szeretnének több magyar vállalatot bevonni a védelmi ipari ellátási láncba.
Az orosz fenyegetésről szólva a miniszterek arról beszéltek, hogy Oroszország „teszteli” Európa és a NATO védelmi képességeit és egységét. „Egy dolgot tisztáznék: a NATO meg tudja magát védeni, nem fog hátralépni” – szögezte le Boris Pistorius. Ruszin-Szendi Romulusz szerint is nagy jelentősége van az egységes fellépésnek, és kijelentette: „a NATO eshetőségi tervei készen vannak”.
A további magyar védelmi beszerzéseket firtató kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: a beszerzések részleteit nemzetbiztonsági okból nem ismertetheti, de Magyarország elkötelezett abban, hogy az európai védelmi ipart fejlessze, és a szélesebb értelemben vett észak-atlanti térségtől szerezze be az eszközöket. Válaszában egyértelművé tette, hogy várhatók további bejelentések hadiipari beszerzésekről, „de ha előre megmondanám, akkor annak következményei lehetnének”.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kérdésre a miniszter közölte: Magyarország álláspontja, hogy halálos eszközt és katonát nem küld az orosz-ukrán háborúba, a humanitárius segítség és az energiasegítség ugyanakkor folyamatos. Hozzátette: a külügyminisztérium három hét alatt meg tudta tárgyalni az ukránokkal, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség visszakapja jogait. „Ezért döntöttünk úgy, hogy nem blokkoljuk tovább Ukrajna uniós csatlakozási procedúráját” – mondta. A gyorsított eljárást azonban nem támogatja a kormány.
A német sajtó arra a kérdésére, hogy várhatók-e személyi változások a német hadiipari cégek magyarországi partnereinél a kormányváltás nyomán, Ruszin-Szendi arról beszélt, hogy átvizsgálták a korábbi vezetés során kötött szerződéseket, és ahol korrupció gyanújára bukkantak, ott megtették a feljelentéseket.
A miniszter kitért az elmúlt napokban napvilágra került, a Lynx harcjárművekhez kapcsolódó, 12 milliárd forintos kiképzési szerződésre is. Elmondta, hogy ez a szerződés „tökéletes példája” a gyanús szerződéseknek, és hozzátette, hogy egyetlen, a tervek szerint legyártott egyenruha 1,2 millió forintba került volna.
A SAFE hitelkeretből Magyarország által lehívni szándékozott forrásokra kitérve elmondta: az Orbán-kormány, miután uniós szinten ellenezte ezt a megoldást, a harmadik legnagyobb hitelkeretet tervezte lehívni a tagállamok közül. „Használni fogjuk ezt a lehetőséget – ésszerű módon” – tette hozzá. Az Európai Bizottság péntek délután közölte, hogy Magyarország a tervezett 16 milliárd euró helyett csak 5,4 milliárd eurónyi hitelt venne fel a SAFE-program keretéből.
