Se sílécre, se szánkóra nem lesz szükség Magyarországon
A karácsonyi ünnepek közeledtével az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita, elemzésükben azt vizsgálták, hogy a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék miként formálja hazánk hóviszonyait. Felmerül a kérdés: valóban gyakrabban havazott Magyarországon a rendszerváltás környékén, mint most?
Az éghajlatváltozás hatására a fagyos napok száma Magyarországon az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, 100 nap körüli átlagos értékről 70 nap alá. A kutatók megállapították, hogy a természetes tényezők önmagukban nem magyarázzák a fagyos napok számának csökkenését; a globális felmelegedés nyomán bekövetkező változások jelentős részét az emberi tevékenység okozza. Az utóbbi 10-15 évben az évszakos rekordok között is dominálnak a melegebb téli hónapok, és azzal a szomorú ténnyel kell szembenéznünk, hogy a fehér karácsonyaként emlegetett ünnepi időszak egyre inkább kérdésessé válik.
Hóesés és annak csökkenése Európában
Ahhoz, hogy havazás élvezetes téli örömet okozzon, két alapvető feltétel szükséges: csapadék és elég alacsony hőmérséklet. Magyarország esetében bár az elmúlt 40-50 évben a téli csapadék mennyisége némileg nőtt, a gyorsuló melegedés sokkal erősebb hatással van a hóesésekre. Ennek következtében a hó formájában hulló csapadék mennyisége összességében csökkent. Az Europán belüli tendenciák is hasonlóan alakulnak; a téli hóesés átlagos csökkenése 10 cm körüli Magyarországon, míg a hegyvidéki területeken, mint az Alpokban és a Kárpátokban, még drámaibb, akár 30-50 cm-es csökkenéssel is számolni kell.
Hogyan változik a hó mennyisége hazánkban?
Fontos kiemelni, hogy a havazás rendkívül változékony, ami különösen igaz Magyarországra. A medencehatás következtében gyakran fordulnak elő eltérő hőmérsékletű légrétegek, amelyek megnehezítik a hóképződést. Az elmúlt hat évtized során az 1969/70-es tél kínálta a legtöbb havazást, míg az utóbbi években a csapadék mennyisége drámaian csökkent. A legkevesebb havazást pedig a 2006/07-es tél hozta.
Fehér karácsonyok emlékei
Ahhoz, hogy a karácsony hószínbe borulva érkezzen el, szükséges, hogy vagy folyamatos hótakaró borítsa a földet, vagy a szenteste környékén hulljon hó. Az éghajlatváltozás miatt azonban egyre kevesebb csapadék hullik hó formájában, és a lehullott hó is hamar eltűnik. Az ELTE elemzései alapján az 1971 óta valóban fehér karácsonyról beszélhetünk az alábbi években: 1977, 1981, 1984, 1991, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001, 2010. Az azóta eltelt időszakban, különösen a legutóbbi években, szürke, hómentes ünnepeket ünnepeltünk.
A jövő kilátásai
Az ELTE kutatói a jövőre nézve két forgatókönyvet vázoltak fel. Az optimista változat a párizsi klímacélok teljesülését feltételezi; ez esetben a globális felmelegedés 2100-ra nem haladja meg a 2 °C-ot. Ezzel szemben a pessimista forgatókönyv a jelenlegi üvegházgáz-kibocsátási trendek folytatódását jelenti, ami esetleg súlyos következményekkel járhat. A század közepéig Magyarország területén a téli hóesés mértéke az előrejelzések szerint 10-20 cm-rel csökkenhet, a pesszimista forgatókönyv pedig akár 30-50 cm-es csökkenést is jelez, ami a téli havazás eltűnését eredményezheti.
A jövő tehát közvetlen kapcsolatban áll a közönséges emberek cselekedeteivel. A hómegőrzéshez, különösen karácsonykor, a kibocsátások csökkentésére van szükség, amennyiben valóban szeretnénk, hogy ne tűnjön el a varázslatos hó a téli tájból. Ezen változtatásokhoz döntéshozói, vállalati és társadalmi szinten is együttműködés szükséges.
