Tisztítótűz jöhet a gazdaságban, bombameglepetést hozhat a jövő évi költségvetés
A magyar gazdaság az idei első félévben 1,7 százalékkal bővült, ezzel maga mögött hagyta az elmúlt három és fél év stagnálását. A 3 százalék körül húzódó GDP-növekedési plafont azonban a cégek hatékonyságjavításával lehet feljebb tolni, nem pedig az európai uniós források beérkezésével.
Mindenki a célegyenesbe forduló 2027-es költségvetési tervezetre és az euró bevezetését is megalapozó hároméves konvergenciapályára figyel. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint bombameglepetést is tartogathat a jövő évi büdzsé.
„Nem érdemes halogatni az ERM II-csatlakozást, amennyiben a kormány középtávú makrogazdasági terve elköteleződést mutat az euró bevezetése mellett” – jelentette ki Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy október eleji konferencián. A jegybank jelenlegi prognózisa szerint ez 2029-ben történhet meg, ami a 2031-es döntést követően egy 2032. január 1-jei euróbevezetést tenne lehetővé.
Első lépésként a kormány október 15-ig a Költségvetési Tanácsnak, majd a parlamentnek is benyújtja a 2027-es büdzsétervezetet. Virovácz Péter szerint elképzelhető, hogy a jövő évi eredményszemléletű hiánycél 4-essel fog kezdődni az idei 7,5 százalék után. Hozzátette, hogy az idei költségvetési deficit is meglepetést okozhat, és végül 7 százalékon alakulhat.
A jövő évi költségvetésnél már jóval kevesebb lesz a kibúvó. A központi büdzsé számára a kedvezőbb államadósság-finanszírozás jelentheti a legnagyobb mozgásteret a következő években.
„A 2030-ig terjedő időszakban egy 100 bázispontos hozamcsökkenéssel – az áprilisi választások utáni hónapokban 200 bázispontos csökkenésnél is jártunk már – a GDP fél százalékának megfelelő összeget lehet megtakarítani. Ennyit jelent, hogy a tízéves magyar állampapírt nem 6, hanem 5 százalékos kamat mellett bocsátjuk ki” – tette hozzá Virovácz Péter.
A szakértő arról is beszélt, hogy fordulópontot jelent-e a magyar gazdaságban az első félévben látott 1,7 százalékos növekedési ütem, mit várhatunk az európai uniós forrásoktól, mit jelent a gazdasági modellváltás, és nyílhat-e még idén tér további kamatcsökkentésre.
