Tűzoltásra lehet elég az újabb üzemanyagpiaci beavatkozás
A G7-országok pénteken megállapodtak abban, hogy 100 millió hordó stratégiai tartalékot szabadítanak fel a gyorsan emelkedő dízelárak letörése érdekében. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a beavatkozás elsősorban tűzoltásra lehet elegendő.
Az intézkedés hátterében az áll, hogy az Irán elleni amerikai csapásokat követően az ország a Hormuzi-szoros megbénításával válaszolt, ami az olajár megugrása mellett a világ számos pontján dízelhiányt okozott. Európában és az Egyesült Államokban ugyan nem alakult ki érdemi hiány, az árak azonban rekordszintek közelébe emelkedtek, nemcsak a dízel, hanem a benzin esetében is.
A G7-vezetők szerint a készletek felszabadítása azonnal megkezdődik, és négy hónapig folytatódik, az első húsz napon belül jelentős mennyiség piacra bocsátásával. A folyamatot a Nemzetközi Energiaügynökség koordinálja.
Az intézkedés elsődleges célja a kínálat növelése és a közel-keleti feszültségek miatt egekbe szökő üzemanyagárak letörése. A gyakorlatban ugyanakkor két ellentétes hatás érvényesülhet: a piacra kerülő hordók azonnal enyhítik a fizikai hiányt, a mesterségesen letört árak viszont extrakeresletet generálhatnak, amely felemésztheti a többletkínálatot. A helyzetet bonyolítja, hogy a stratégiai készletek végesek, a most felszabadított mennyiséget a kormányoknak később vissza kell vásárolniuk, ami jövőbeli keresleti nyomást jelent.
A szakértői várakozások szerint a lépés kisebb árcsökkenést okozhat. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a jelenlegi 6,50 dollár körüli gallononkénti benzinár az Egyesült Államokban 6 dollár alá csúszhat.
Felpörgött a szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül
A tartós megoldást az jelentené, ha a Közel-Keletről érkező olaj- és üzemanyagszállítmányok ismét kiszámíthatóan érkeznének, mivel a problémák forrása elsősorban a Hormuzi-szoroson, illetve az azt elkerülő olajvezetékeken érkező szállítások elapadása volt.
A rendelkezésre álló adatok szerint a rendszeres támadások ellenére a szoroson átjutó szállítmányok mennyisége érdemben nőtt szeptember közepe óta. Míg a háborút megelőző hónapokban a Hormuzi-szoroson keresztül szállított mennyiség napi átlaga 18 millió hordó volt, október 1-jén a megelőző hét nap napi átlaga 18,5 millió hordót tett ki, ami meghaladja a háború előtti szintet.
A megugró nyersolajszállítmányok mellett jelentős mennyiségű feldolgozott termék is átjutott a kritikus zónán, napi átlagban nagyjából 4 millió hordó, ami nagyságrendileg megegyezik a G7-ek stratégiai tartaléka révén piacra kerülő mennyiséggel. Szeptemberben az LNG-szállítmányok is jelentős mennyiségben jutottak át a szoroson, a szállított mennyiség február óta nem látott havi csúcsra emelkedett.
Mit jelent ez magyar szempontból?
A magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott árak esetén a kereslet egyértelműen növekszik. Így volt ez a benzin és a gázolaj esetében is, amikor 2022-ben bevezették a 480 forintos ársapkát. Akkor a piaci árak a mostani szinteket is meghaladták, így a magyar kutaknál politikai döntés eredményeként meghatározott áraknak köszönhetően a benzinturizmus is felpörgött, a hazai piaci szereplők pedig nem voltak rákényszerítve a takarékoskodásra.
A havi bontású adatok szerint a növekvő forgalom idén is megismétlődött, amikor a piaci és a védett árak kezdtek eltávolodni egymástól. A kormány legutóbbi döntésének hatásáról, amely szerint havi 5000 forintot kapnak a kisebb teljesítményű dízelautók tulajdonosai, egyelőre nincsenek adatok, de előzetesen az sejthető, hogy emiatt ennek az üzemanyagfajtának a forgalma nem bővül.
A hazai autósok számára így az jelentheti a legfontosabb kapaszkodót, hogy a stratégiai készletfelszabadítási akció és az Öböl-menti régióból megindult termékszállítás valóban le tudja nyomni az árakat.
