Az Európai Unió Bíróságára kerül a Mol uniós jogszabálysértése
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mivel az nem lépett fel az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó tilalom megsértésével szemben.
A Bizottság álláspontja szerint a magyar állam tényleges ellenőrzést gyakorol a Mol felett, így annak leányvállalatai felett is, még akkor is, ha az érintett vállalatok magánjogi szervezetek. A Mol, illetve leányvállalatai által tanúsított magatartás ezért a magyar államnak tudható be. Magyarország ezáltal lehetővé tette bizonyos állami ellenőrzés alatt álló vállalatok számára, hogy megkerüljék az uniós jog szerinti kötelezettségeiket.
A Mol először az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján beruházó és állam közötti választottbírósági eljárást indított egy másik tagállammal szemben, majd a másik tagállammal szemben hozott, az uniós jogot sértő ítéletet követően egy harmadik országbeli bíróságot is felkért arra, hogy ismerje el és hajtsa végre az említett, a Mol számára kedvező ítéletet. Az uniós jog arra kötelezi a Molt, hogy ne igyekezzen érvényt szerezni az ítéletnek, mivel az ellentétes az uniós joggal.
A Bizottság 2025 decemberében felszólító levelet, majd 2026 áprilisában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
A tagállamok benyújtották az utolsó kifizetési kérelmeiket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, és közzétették a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos információkat is – áll az Európai Bizottság közleményében. A 2026. szeptember 30-i határidőig minden uniós tagállam benyújtotta az Európai Bizottságnak az utolsó kifizetési kérelmét a NextGenerationEU központi eleme, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében.
A tagállamok által az eszköz indulása óta benyújtott kérelmek így már lefedik a teljes, 360 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási és 213 milliárd eurós hitelkeretet. A végrehajtási időszak 2026. augusztus 31-én ért véget, a tagállamoknak addigra kellett teljesíteniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben vállalt mérföldköveket és célokat.
Az októberi kötelezettségszegési eljárási csomag keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem teljesítették az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiket. A Bizottság Magyarországra vonatkozóan az alábbi ügyekben hozott határozatot: az autópálya-koncessziós szerződések odaítélése során az uniós szabályok betartása; a büntetőeljárás során a gyanúsítottak és a vádlottak költségmentességére vonatkozó uniós szabályok helyes átültetése; a nemzeti épületfelújítási terv tervezetének benyújtása; hatékony, arányos és elrettentő erővel bíró szankciók életbe léptetése az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv által lefektetett szabályok megsértése esetére; az uniós és EGT-országok államkötvényeiből származó kamatjövedelem diszkriminatív adóügyi megítélésének megszüntetése; valamint a behozatalra vonatkozó központi vámkezelési rendszer valamennyi funkciójának bevezetése.
