Ursula von der Leyen üzenete Magyarországnak is szól
Az Európai Unió és Kanada között már tíz éve aláírtak egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, amelyet azonban nemzeti szinten több tagállam, köztük Magyarország sem ratifikált még. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt heti évértékelőjében Kanadát az EU első lehetséges „társult tagjaként” említette.
Az Európai Bizottság elnöke szeptember 16-án tartotta évértékelő beszédét, amelyben az Európai Unió jelenét és jövőbeli kitörési lehetőségeit vizsgálta. Ebbe illeszkedik az a felvetés, hogy Kanada lehet az EU első társult tagja. Mark Carney kanadai miniszterelnök nem használta ezt az uniós kontextusban példa nélküli kifejezést, de megerősítette, hogy országa szorosabbra fűzné kötelékét Európával.
A két politikus megnyilatkozása nem előzmények nélküli: Kanada és az Európai Unió között már 2009-ben elindultak a tárgyalások a CETA néven ismert átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról. Az egyezményt 2016-ban írták alá, ettől kezdve jelentősen megélénkült a külkereskedelem a két fél között.
2016-ban még 46,3 milliárd euró értékű volt a termékforgalom az Európai Unió és Kanada között, ami 2025-ben 81,5 milliárd euróra emelkedett. A szolgáltatások esetében is közel duplázódás figyelhető meg ebben az időszakban.
Az egyezmény teljes körű hatálybalépéséhez azonban még szükség van arra, hogy tíz tagállam, köztük Magyarország nemzeti szinten is ratifikálja a megállapodást. Ez elsősorban beruházásvédelmi szempontból lenne fontos, ami élénkítené a Kanadából az Európai Unióba érkező befektetéseket és fordítva.
Jelenleg az EU-ban lévő külföldi működőtőke-állomány 3,3 százaléka kötődik kanadai cégekhez és befektetőkhöz. Az első helyen az Egyesült Államok áll 31 százalékos aránnyal, majd az Egyesült Királyság következik 17,5 százalékkal.
