Átfordult az olaj: beomlottak az árak, bedobták az új arab tervet
A november jól indult azok számára, akik az olajárak esésében érdekeltek. A korábbi magabiztos emelkedéssel elért árszintek néhány nap alatt eltűntek a piacról. A hirtelen fordulat mögött több, egyszerre érvényesülő körülmény húzódik meg, emellett napvilágot látott egy nagyszabású közel-keleti stratégiai terv is, amely tovább enyhítheti az idei évet meghatározó olajpiaci patthelyzetet.
Donald Trump amerikai elnök a Fox hírcsatornának arról beszélt, hogy a keddi félidős választásokon elszenvedett vereségét az üzemanyagárakkal magyarázza. Az oklahomai BOK Financial befektetési cég képviselői szerint Trump visszafogottabb nyilatkozatai, valamint a közel-keleti olajexport növekvő szintje jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy november első napjaiban látványos zuhanást produkáltak az olajárak.
A tengerentúlon irányadó WTI, valamint az Európában meghatározó északi-tengeri Brent nyersolaj hordónkénti árszintje október utolsó kereskedési napjától több mint 15 százalékot zuhant a határidős piacon. A Brent a november eleji mélypontján 95,3 dolláros, a WTI 86,6 dolláros áron forgott.
A szerda volt a legnagyobb mozgást hozó nap az olajpiacon. A demokraták amerikai választási sikere után a kereskedők arra spekuláltak, hogy a kongresszusi fordulat hatására Donald Trump a korábbinál jóval határozottabban léphet fel az iráni konfliktus diplomáciai rendezése érdekében. Ennek köszönhetően a hét közepén napon belül több mint 8 százalékos összeomlást hozott össze mindkét kőolajtípus kurzusa. Csütörtökön már végbement némi drágulás, de az olajárak továbbra sem érték el a hordónként 100 dolláros szintet.
Távol-keleti piaci szereplőkre hivatkozva a Wall Street Journal arról ír, hogy a kőolaj egyelőre vélhetően nem drágul vissza a százdolláros szintre. Ezt azzal támasztják alá, hogy a rövid távú szállítású Brent olaj prémiuma meredeken csökkent, ami azt jelzi, hogy a kereskedők egyre nagyobb esélyt adnak a közel-keleti helyzet békés elsimításának. A legközelebbi lejáratú Brent-kontraktusok közötti árrés az október közepi több mint 5 dollárról 2,50 dollár alá süllyedt, ami megerősíti, hogy az azonnali ellátási hiányoktól való félelmek érezhetően enyhültek.
A szakértők azzal hűtik a túlzott optimizmust, hogy az új összetételű kongresszus csak januárban kezdi meg munkáját, addig pedig Trumpon múlik, indít-e újabb csapásokat Iránnal szemben.
A közel-keleti olajtranzitok patthelyzetével kapcsolatban újabb fejlemény látott napvilágot. A Hormuzi-szoros, az olajpiac eddig megkerülhetetlen szűkkeresztmetszetének kiváltására az Egyesült Arab Emírségek új beruházásról határozott. Abu-Dzabi november elején döntött egy újabb, harmadik csővezetékről, amellyel elkerülnék az iráni fennhatóságú szorost.
Az új kőolajvezeték az emírségek már 2012 óta működő hálózatára épülne rá, amely mintegy 400 kilométer hosszan húzódik az Abu-Dzabiban található Habshantól az Ománi-öböl partján fekvő Fudzseiráig. Stratégiai jelentősége abban áll, hogy Fudzseira kikötője az iráni fennhatóságú Hormuzi-szorosen kívül fekszik. Az Emírségek az év elején jelentette be a Nyugat–Kelet vezeték nevű fejlesztést, amely a tervek szerint 2027-ben áll működésbe, és megduplázza a Fudzseirán keresztüli exportkapacitást, amely jelenleg napi 1,5 millió hordó olaj.
Összességében drámai fordulatot hozott a november az olajpiacon: masszívan visszaesett a Brent és a WTI ára, miután a demokraták győzelmét hozta a félidős választás. Az ellátási félelmek enyhülését tovább erősíti az Egyesült Arab Emírségek újabb vezetékterve is, amellyel a Hormuzi-szorost megkerülve növelné az olajexportot.
