Tényleg bevetne atomfegyvert Trump Irán ellen?
Beláthatatlan pusztítással és politikai felfordulással járna, ha az Egyesült Államok nukleáris csapást mérne Iránra, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy Donald Trump elnök ne hozna ilyen döntést. A kérdés az, hogy meghozhatja-e ezt egyedül, és mi lehetne a célpont.
A félidős választások előtt több elemző egyre valószínűbbnek látta, hogy a kormányzat drasztikus lépésre készül az iráni háború kimozdítása érdekében. A választások előtti vasárnap Tucker Carlson, Trump egykori szövetségese, aki azóta bírálja a kormányzatot, közösségi oldalán azt írta: az elnök nukleáris csapást fontolgat Irán ellen.
Carlson szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyomására napokra lehet a támadás megindítása. A célpont a közép-iráni Csákány-hegy lehet, ahol az izraeli hírszerzés szerint újraindult a dúsítóprogram. Állítása szerint egyetlen hagyományos amerikai fegyver sem képes áttörni a gránitot, így az egyetlen lehetőség a nukleáris csapás. Netanjahu Carlson szerint naponta hívja Trumpot, mert az izraeli választások után szüksége lehet az amerikai támogatásra.
Trump maga soha nem említette ezt valós lehetőségként, sőt többször kizárta. Augusztus végén így fogalmazott: „Soha nem mondanám ki, de a válasz igen.” Október 16-án egyértelműbben beszélt: „Nem használnék atomot. Nincs rá szükségünk”, és a taktikai nukleáris fegyvereket is kizárta. A Fehér Ház egy tisztviselője szerint Carlsonnak nincs belső információja, és a Trump iránt érzett sértettsége vitte tévútra. Az elnök azonban több durva fenyegetést is megfogalmazott: április 1-jén egy egész civilizáció elpusztításáról írt, szeptemberben pedig arról beszélt, hogy „megsemmisíthetné” Iránt.
Darly G. Kimball fegyverkorlátozási szakértő szerint valószínűtlen, de lehetséges, hogy egy instabil, elkeseredett elnök megteszi. Trump elnöksége eddig nem a kiszámíthatóságról szólt, így senkit sem lepne meg, ha korábbi nyilvános ígérete ellenére cselekedne.
Az amerikai elnök elrendelhet nukleáris csapást kongresszusi jóváhagyás és a hadsereg vezetőinek egyetértése nélkül. A parancsot elméletileg teljesíteni kell, hivatalosan senki sem írhatja felül. A katonák szabályzata szerint azonban a jogtalan parancsot vissza lehet utasítani, sőt végrehajtása bűncselekmény. Egy Teherán elleni stratégiai csapás egyértelműen jogellenes lenne, és nem hajtanák végre. Egy taktikai fegyver bevetése egy célpont ellen azonban szürke zóna.
Hagyományos fegyverekkel, például MOP-okkal vagy MOAB-okkal hasonló áldozatszám érhető el, a fő különbség a radioaktív sugárzás, amely az időjárástól függően 300 kilométerre is eljuthat. Egy nukleáris fegyver 1945 óta először történő bevetése azonban olyan korlátokat döntene le, amelyeket évtizedekig építettek. Iránt az atomprogramja felgyorsítására ösztönözné, a térség államait pedig saját elrettentő erő kiépítésére. Tyler Rogoway katonai szakértő szerint az amerikai puhább nyomásgyakorló eszközök semmivé válnának, a nukleáris fegyverek elterjedése felgyorsulna, és az ország tekintélye szertefoszlana. Oroszország felhatalmazást láthatna taktikai csapásra ukrán célpont ellen.
Az sem biztos, hogy egy csapás elpusztítaná a létesítményt. A legalkalmasabb eszköz egy B61-11-es bomba lenne, amelynek robbanóereje nagyjából 400 kilotonna TNT-nek felel meg, a hirosimai bomba mintegy 26-szorosának. A robbanás valószínűleg nem pusztítaná el a legmélyebben fekvő részeket, de a járatok megsemmisülése és a sugárzás használhatatlanná tenné a komplexumot. Hagyományos fegyverekkel a kijáratok lebombázása és folyamatos csapások is elérhetik ezt.
Reális eshetőségként egy taktikai csapás akkor merülhetne fel, ha a hírszerzés meggyőződne arról, hogy Irán közel áll egy bevethető fegyverhez, és használni is akarja. Stephen I. Schwartz atomtudós szerint nem tudni, mit tenne Trump. A diplomáciai erőfeszítések ellenére a megállapodás messze van, és a választások utáni eszkaláció valós lehetőség.
Trump pénteken így fogalmazott: „Most döntést fogunk hozni arról, hogy tovább akarunk-e menni.” Hozzátette: „Inkább nem pusztítanám el az ország maradékát, ha lehetséges, de elképzelhető, hogy meg kell tennem.” Sajtóértesülések szerint a katonai csapások mellett a gazdasági nyomás fokozása és egy engedményeket adó egyezség is napirenden van, és az elnök még nem döntött.
