Helyrehozza-e a Tisza-kormány az előd-kormányok húsz éves jogsértését?
A 2027-es költségvetési tervek ismeretében sem felhőtlen a kárpótlásijegy-tulajdonosok öröme. A jegytulajdonosok a Tisza választási győzelme után erős bizalommal fordultak az új kormány felé, hiszen 2006 decembere óta egyetlen korábbi kabinet sem biztosított számukra felhasználási lehetőséget. A Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Orbán Viktor vezette kormányok miniszterei ezt annak ellenére tették, hogy az 1991-es XXV. törvény – a jegytulajdonosok jogértelmezése szerint – folyamatos felhasználási lehetőség biztosítását írja elő a mindenkori kormány számára.
Az illetékesek a törvény hatályosságát és a kárpótlási jegyekben megtestesített törvényi kötelezettséget elismerték, a folyamatos felhasználási lehetőség biztosításának kötelezettségét azonban vitatták. A kárpótlási törvény elszabotálásának felelőssége 12 százalékban Gyurcsány Ferencet, 6 százalékban Bajnai Gordont, 82 százalékban pedig Orbán Viktort terheli.
A miniszterelnöki felelősség
A törvény szövegében a folyamatos kötelezettség valóban nem szerepel, mint ahogy más jogszabályok sem rögzítenek hasonló kitételt. A számviteli törvény sem tartalmazza például, hogy a nyugta- és számlaadási kötelezettséget az év 365 napján be kell tartani, mégsem valószínű, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elfogadná azt a kifogást, hogy munkaszüneti napon nyújtott szolgáltatás miatt nem állítottak ki számlát. A kárpótlási törvény ezzel szemben tételesen kitér arra, hogy a felhasználás biztosítását mikor és hány alkalommal szüneteltetheti a magyar állam képviseletében eljáró hivatal: 1996. december 31-ig évente legfeljebb összesen hat hónapos időtartamra, ezt követően pedig a kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználása nem korlátozható.
A jegytulajdonosok idén a Pénzügyminisztériumtól olyan magyarázatot kaptak a felhasználási lehetőség elmaradására, miszerint azt nem tervezték be a 2026-os költségvetésbe. A kárpótoltak tehát az indoklás szerint amiatt kerültek joghátrányba, mert a jogalkotó a költségvetés megalkotásakor erre nem tért ki. Ez a mulasztás a kárpótoltaknak nem róható fel, annál inkább a költségvetés megalkotóinak, így a jövő évi költségvetés elfogadásáig még pótolható.
Mekkora terhet jelent a jegyek kivonása?
Arra, hogy mekkora terhet ró a költségvetésre a kárpótlási jegyek kivonása, friss, hiteles adatok nem érhetők el, korábbi adatok alapján a teher elméletileg 2-4 milliárd forint körülire tehető. Az elméleti jelző azért indokolt, mert a még állampolgároknál lévő jegyek nagyobb része fizikai, azaz kinyomtatott értékpapírként került a jogosultakhoz 1991 és 1994 között. Csak kisebb részét, mintegy 300-500 millió forint értékben tették tulajdonosaik értékpapírszámlára. A fizikai jegyek nagyobb részét valószínűleg a tulajdonosok vagy örököseik sem tartják számon, a papírok többsége elkallódott. Így a tényleges költségvetési teher hozzávetőleg egymilliárd forint lehet.
A jegytulajdonosok a húsz évnyi kényszerű várakozás miatt – amely kizárólag a korábbi kormányok mulasztásos törvénysértésének róható fel – a kárpótlási törvényben rögzített 1742 forintos kamattal növelt névértéken felül az infláció miatt elszenvedett veszteség enyhítését várják.
Milyen kompenzáció jöhet?
Az 1991-es XXV. törvény szelleméből kiindulva a húsz évnyi felhasználási szünetre ugyanazt a jogalkotói akaratot kell alkalmazni, mint amit a törvény azok számára biztosított, akik a kárpótlási igények beadásakor hivatali kapacitáskorlátok miatt kerültek hátrányba. Ezt a törvény a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékában ismerte el. Amennyiben ugyanebben a mértékben növeli a Tisza-kormány az 1994. decemberére 1742 forintra növelt névértéket, akkor a húsz éves felhasználási szüneteltetés miatt 2007 januárjától mostanáig a kamattal növelt névértéket hozzávetőleg a duplájára kell emelni. Ha a veszteséget az infláció mértékével ismeri el a kormány, az valamivel nagyobb összeget eredményez. A kompenzáció mértékét törvénymódosítással lehet megadni a jogosultak számára.
Szintén törvénymódosítással lehet reparálni azt a joghátrányt, ami abból származik, hogy az Orbán-kormány 12 éven keresztül nem gondoskodott az Európai Unió 2013-ban alkotott rendeletének 2025. december 31-ei hatállyal történő alkalmazkodásáról, miszerint e határidő után kárpótlási jeggyel nem lehet a tőzsdén kereskedni. Azok a jegytulajdonosok, akik éveken át tartós befektetési számlán tartották jegyeiket egy későbbi beváltás reményében és az adómentesség érdekében, a tőzsdei kereskedés megszüntetésével kérdésessé vált adómentességüket látják.
A Tisza-kormánynak a jegytulajdonosok újólag elszenvedett jogsérelmei miatt, valamint a párt egyik legfontosabb meghirdetett szándékának, a jogállamiság helyreállításának érdekében egyrészt biztosítania kellene az 1991-es XXV. törvény betartását, másrészt az előző kormányok húsz éven át tartó mulasztásos törvénysértéséből fakadó anyagi veszteségek kompenzálását.
