Ambiciózus hiánycsökkentés a jövő évi költségvetésben
A Költségvetési Tanács elnöke szerint a 2027-re tervezett költségvetési konszolidáció különösen ambiciózus: a hiány az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra csökkenhet, a javulás döntő része pedig az elsődleges egyenleg javításából származhat. Horváth Gábor egy budapesti konferencián kiemelte, hogy az elmúlt három évtizedben mindössze három olyan év volt, amikor az éves hiánycsökkenés meghaladta a három százalékpontot.
A Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács hagyományos őszi konferenciáján az elnök elmondta: a jövő évi büdzsé 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami a piaci várakozásokhoz képest nem tekinthető túlzottan optimistának, az elemzői előrejelzések középértéke alatt marad.
A beruházások jelentik a legnagyobb bizonytalanságot
A gazdasági növekedés egyik legnagyobb bizonytalansági tényezője a beruházások alakulása, amelyek az előrejelzések szerint idén már az ötödik egymást követő évben mérséklődhetnek. A visszaesés hátterében külső és belső tényezők állnak, és egyelőre kérdéses, hogy jövőre bekövetkezik-e a fordulat. A vállalati adóterhek emelkedése, elsősorban a nagyobb vállalatok esetében, kedvezőtlenül befolyásolhatja a beruházási hajlandóságot.
A különadók a teljes költségvetési bevétel mintegy 5 százalékát teszik ki, ezért kivezetésük jelentős kihívást jelent. A jövő évi költségvetés továbbra is számol ezzel a jelentős bevételi forrással. A háztartási fogyasztás ezzel szemben a gazdasági növekedés egyik fontos támasza lehet 2027-ben is: a tervezett adóintézkedések egyfajta redisztribúciót jelentenek, és elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartások terheit mérséklik, ami támogathatja a fogyasztás bővülését.
Lassuló hiánycsökkentés és mérsékelt adósságpálya
A kormány a 2027 és 2030 közötti középtávú előrejelzésben visszafogott gazdasági és költségvetési pályával számol, ami indokolt lehet a korábbi ambiciózus, akár 4 százalékos GDP-növekedési tervek fényében. A hiánycsökkentés üteme 2027 után lassulhat, ami az államadósság viszonylag mérsékelt csökkenését eredményezheti.
Az adósságráta érdemi csökkentéséhez a költségvetési konszolidáció mellett tartós gazdasági növekedésre és elsődleges költségvetési többletre is szükség van. A jelenlegi helyzet ettől eltér: a növekedés mérsékelt, és az elmúlt évek konszolidációs intézkedései ellenére sem sikerült elsődleges költségvetési többletet elérni. A következő időszak egyik legfontosabb feladata az új gazdasági növekedési modell és a hozzá kapcsolódó gazdaságpolitikai stratégia részleteinek kidolgozása, mivel a megfelelő költségvetési politika önmagában nem jelent megoldást, strukturális intézkedésekre is szükség van.
Energiaimport és piaci bizalom
A régiós költségvetési elnökök kerekasztal-beszélgetésén Horváth Gábor kitért arra is, hogy jelentős kockázatot jelent az ország magas energiaimport-függősége, és egyfajta kockázatkezelésnek is tekinthető a kormány részéről, hogy a jövő évi büdzsében több forrás áll rendelkezésre rezsitámogatásra. Szólt arról is, hogy a 2027-es költségvetés benyújtása az első próbatétel volt a kormány számára, és a piaci reakciók azt mutatják, hogy ez megfelelt a várakozásoknak. A választásokat követő hozamcsökkenés kapcsán kiemelte, hogy a kormány még élvezi a pénzügyi piacok és a hitelminősítők bizalmát: bár Lengyelország hitelminősítői besorolása két-három fokozattal kedvezőbb, a tízéves magyar állampapírok hozama jelenleg alacsonyabb a lengyel kötvényekénél.
Az európai kontextusra kitérve kiemelte, hogy az európai gazdaságpolitika legfontosabb kihívása továbbra is az alacsony gazdasági növekedés, a strukturális problémák, valamint a termelékenység és a versenyképesség hiánya, a magas államadósság pedig elsősorban ezeknek a problémáknak a tünete. Közép-Európában nem elsősorban az államadósság nominális szintje, hanem a növekedés üteme jelent kihívást.
