A gazdaság dönthet az amerikai félidős választásokon
Kedden ismét választanak az Egyesült Államokban: ezúttal nem elnököt, hanem képviselőket és szenátorokat. A Képviselőházban mind a 435 mandátumért folyik a harc, a Szenátusban pedig a száz szék közül 35-ért küzdenek a jelöltek. A Kongresszus alsóházában a republikánusoknak jelenleg öt-, a felsőházban hatfős többségük van, ám idén valós esély mutatkozik arra, hogy mindkét házat elveszítsék. Egy előzetes közvélemény-kutatás szerint a demokraták csaknem mind a hét csatatér államban győzelemre számíthatnak, és ezzel a Szenátus felett is átvehetik a kontrollt. Egy kettős vereség jelentősen beszűkítheti Donald Trump elnök hatalmát, sőt akár újabb felelősségre vonási eljárás is indulhat ellene.
A New York Times és a helyi Siena Egyetem idei közös kutatásaiban összesen 1,6 millió amerikait kérdeztek tervezett döntésük hátteréről. Az eredmények egyértelműek: a választók számára a legfontosabb kérdés a gazdaság. Ez volt a toptéma a 2024-es elnökválasztás előtt is, amelyet Trump nagy fölénnyel nyert meg Kamala Harris ellen. Míg azonban akkor a választók a gazdaság kérdésében is előnyben részesítették Trumpot, ma e tekintetben mintegy nyolc százalékponttal jobban bíznak a demokratákban. A hét csatatér államban, amelyek közül Trump 2024-ben hatot megnyert, a megélhetési költségekről szólva még nagyobb, plusz kilenc százalékpontos a demokraták előnye. Még Kansasban és Texasban is, ahol Trump két évvel ezelőtt fölényes győzelmet aratott, a demokraták élveznek nagyobb bizalmat ebben a kérdésben.
Mindez arra utal, hogy az Egyesült Államok és Izrael által február végén indított iráni háború olyan problémákat okozott, amelyek begyűrűztek az amerikai gazdaságba, így például jelentősen megnövekedtek az üzemanyagárak. Az árnövelő hatást fokozta a Trump által indított vámháború is. A választók emiatt most megbüntethetik a republikánusokat.
A migráció viszont már nem számít döntő tényezőnek: bár az elmúlt két évben számos alkalommal kerültek a címlapokra a bevándorlókat érintő hatósági rajtaütések és kitoloncolások, a szavazók mindössze 10 százaléka tartja a migrációt a szavazatát döntően befolyásoló kérdésnek, szemben a 2024-es 15 százalékkal. Ráadásul a szavazók kis többsége ebben a kérdésben is a demokratákban bízik jobban.
A felmérések szerint a választók frusztráltak Trump politikája miatt. Országosan a megkérdezettek 60 százaléka elégedetlen a teljesítményével – az iráni háború előtt, idén februárban még csak 46 százalék volt ez az arány –, és a választók alig több mint harmada, 35 százaléka elégedett azzal, ahogy a gazdaságot kezeli; áprilisban még 43 százalék volt elégedett. Trump megítélése a férfiak és a nők, a feketék és a latinók, a demokraták és a függetlenek, valamint kisebb mértékben a republikánusok körében is gyenge. Általános népszerűtlensége ellenére az elnök még mindig viszonylag nagy bázissal bír: a republikánusok több mint 80 százaléka elégedett a teljesítményével, azaz nincsenek jelei annak, hogy tömegével pártolnának el tőle a hűséges szavazói. Pártként a demokraták sem különösebben népszerűek: múlt hónapban a megkérdezettek 28 százaléka volt elégedett a párttal, a republikánusok esetében pedig 36 százalék.
A demokraták előnyét a már említett tényezők mellett az egyéni jelöltek „minősége” is magyarázhatja, amely a felmérések szerint szintén fontos tényező. Texasban például a demokraták szenátorjelöltje, James Talarico hat százalékponttal népszerűbb riválisánál az előzetes közvélemény-kutatások szerint, miközben pártja jóval rosszabbul teljesít. Dél-Karolinában, ahol 2024-ben Trump 18 százalékpontos előnnyel nyert, fej-fej mellett áll Darline Graham republikánus szenátor és kihívója, Annie Andrews; a demokrata jelölt pártolói politikája és karaktere miatt szavaznak rá.
Összegezve: az időközi választásokon gyakorlatilag a második Trump-ciklus első két évét értékelik az amerikaiak, és a gazdasági nehézségek, az iráni háború, valamint a vámháború okozta áremelkedések és életszínvonal-romlás döntő tényezőnek tűnnek ebben az „ítéletben”. Szinte biztosra vehető, hogy a Képviselőház a demokratáké lesz; a nagy kérdés, hogy a Szenátusban is sikerül-e megfordítaniuk az erőviszonyokat. Magyar idő szerint szerda délelőtt már jóval többet tudhatunk, szoros eredmény esetén azonban napokba is telhet, míg teljesen kitisztul a kép.
