A kortárs művészet támogatása adóösztönzőkkel: lehet jól csinálni
Az EU-ban 2023-ban 2,1 millió kulturális vállalkozás 524 milliárd eurós forgalmat generált, ami a kultúrát komoly gazdasági tényezővé teszi. Ezért több kormány gazdaságpolitikai prioritásként kezeli a kortárs művészet támogatását, és világszerte keresik a sikeres adóösztönzős modelleket. A vállalatok számára a műtárgyvásárlás és a kulturális programok támogatása növeli a márka értékét, javítja a reputációt, inspiratív légkört teremt, az értéknövekedés pedig pénzügyi előnyökkel jár.
Franciaországban a vállalat élő művésztől vásárolt eredeti műalkotásának vételárát öt év alatt, évi 20 százalékos részletekben írhatja le az adóalapjából, feltéve, hogy a mű a munkavállalók vagy a nyilvánosság számára is elérhető. Az adóalap legfeljebb az éves nettó árbevétel 0,5 százalékáig vagy 20 000 euróig csökkenthető. Olaszországban az Art Bonus rendszerben a kulturális projektekre adott vissza nem térítendő adományok 65 százaléka jár vissza adójóváírásként, három évre elosztva, a kormányzati portálon pedig minden projekt, befizetés és felhasználás nyomon követhető. Az elmúlt bő tíz évben több mint 1,2 milliárd euró magánforrás érkezett a kultúrába, 54 000-nél is több mecénástól, 8500-nál több projektet finanszírozva.
Ausztráliában a vállalatok éves adózás előtti nyereségük 10 százalékáig támogathatnak művészeti és kulturális szervezeteket, az összeg teljes egészében levonható az adóalapból üzleti költségként; a támogatott szervezeteket a Szövetségi Pénzügyminisztérium tartja nyilván. Belgiumban a Tax Shelter program a vállalatokat közvetlenül a produkciók finanszírozásába vonja be, főként színházi, opera-, tánc-, cirkusz- vagy zenei előadások támogatásán keresztül; feltétel, hogy valóban új produkcióról vagy egy meglévő darab jelentős, kreatív újraértelmezéséről legyen szó.
A magyar cégek a sport-TAO rendszerben már bizonyították, hogy komoly pénzeket tudnak mozgósítani közérdekű célokra – 2011 és 2024 között mintegy 1500 milliárd forint áramlott a sportba. Magyarországon korábban volt egy kulturális TAO, amelyet visszaélések gyanúja miatt 2018-ban megszüntettek. Az európai példák azonban jól célzó és transzparens támogatási formákat mutatnak, ahol az ellenőrzés ésszerű keretek között hatékonyan biztosítható. Reális lépés lenne egy olyan rendszer, ahol a cégek szigorú keretek között adóalapjuk vagy fizetendő adójuk egy részét kortárs műtárgyvásárlásra, kulturális projektekre vagy új művészeti produkciók finanszírozására fordíthatják, jól látható közösségi haszonnal és egyértelmű átláthatósági szabályokkal. Az európai modellek alapján itthon is érdemes lenne kipróbálni egy átlátható, időben és összegben korlátozott, de ambiciózus pilotprogramot.
