Vagyontervezési kultúrát szülhet a vagyonadó?
A kormány október 27-én benyújtotta az Országgyűlésnek a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot. A benyújtott szöveg a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest a szerkezetén nem, a részletein – főként a cégek és az ingatlanok értékelésén – érdemben változott. A vagyonadó legfontosabb hatása nem a költségvetésben, hanem a családokban jelentkezhet: a vagyontervezés, amely eddig sokszor halogatott magánügy volt, a családi döntések középpontjába kerülhet.
Kisebb cégeknél a könyv szerinti érték is választható
A benyújtott szöveg több ponton a vállalkozó családok javára módosult. Ha a társaság saját tőkéje legfeljebb 100 millió forint, a tulajdonos a hozamalapú képlet helyett a könyv szerinti értéket is választhatja. Ez a szellemi tőkére építő, gyakran a tulajdonos személyéhez kötött cégeknél reálisabb értéket adhat, növelheti viszont a holdingok és ingatlanos projektcégek torzítását.
Bővült a családi holdingok köre
A pénzügyi eszközöket, követeléseket, készpénzt vagy saját használatú ingatlant tartó családi holdingok is a holdingcégek körébe tartozhatnak, ha a tevékenységük nem termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást céloz. A nagyobb cégeknél a saját tőkéhez hozzáadandó rejtett tartalékok kiszámításához már nem mindig szükséges könyvvizsgáló.
A család egy egységnek számít az értékelésnél
A közeli hozzátartozók részesedését immár össze kell számítani. A családi cég tulajdonának szétosztása vagy a részleges generációváltás így önmagában már nem csökkenti az adóalapot – a cég értékelésénél a család egy egységnek számít. A személyi jövedelemadót érintő úgynevezett „exit tax” a várakozásokhoz képest enyhébbre sikerült, de így is sokaknak okozhat fejfájást.
Mi maradt változatlan?
A vagyonadó alapjai változatlanok: személyenként 1 milliárd forint mentesség, a házastársak külön adóznak, de a házassági vagyonjogi szabályok szerint. A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány továbbra is önálló adóalany, saját 1 milliárd forintos mentességgel, több struktúra esetén megosztva. Megmaradt a visszaélés-ellenes szabály, amely az adó köztudomásúvá válása óta végrehajtott vagyon-átrendezéseket is vizsgálhatja, a valós célt pedig az adózónak kell igazolnia. A fizetési könnyítés továbbra is a NAV mérlegelésén múlik, automatikus részletfizetés nincs.
A családok nem menekülnek, inkább terveznek
Az elmúlt hetekben megközelítőleg huszonöt családdal folytatott beszélgetések azt erősítik, hogy a családok elsősorban nem az adófizetés ténye miatt aggódnak, hanem az értékelési szabályok sokszínűsége, a bizonyítási teherből fakadó „bűnösségi vélelem” és a likviditási gondok nyomasztják őket. A kezdeti indulat szinte mindenhol tervezésbe fordult át: a beszélgetések többségében a felnőtt gyermekek bevonása, a családi alkotmány és a családi cég jövője került előtérbe.
A nyugati vagyontervezési kultúra sem magától alakult ki
Az Egyesült Államokban a szövetségi örökösödési adó több mint száz éve terheli a nagy hagyatékokat, ma a mentességi határ feletti 40 százalékos kulccsal. Erre épült ki a családi trustok, családi irodák, alapítványok és generációkon átívelő vagyonkezelési szabályok gyakorlata. Az adómentes szövetségi keret 2026-tól személyenként 15 millió dollárra nőtt, a családok mégsem hagytak fel a tervezéssel. Az Egyesült Királyságban 2025-től a tartózkodáshoz kötött örökösödési adó, 2026 áprilisától pedig a családi vállalkozásokra vonatkozó kedvezmény korlátozása tette újra első számú témává az utódlás tervezését. Svájcban a kantonok évtizedek óta vetnek ki vagyonadót, ahol a kiszámítható értékelés és a hosszú távú családi tervezés tette az adót a vagyonkezelés megszokott elemévé.
Mit érdemes most tenni?
A vagyonadó lehetőséget ad a megfontolt családi tervezésre. Érdemes elkészíteni a családi vagyonleltárt: kinek mi van a nevén, és mit ér a benyújtott javaslat értékelési szabályai szerint. Dönteni kell a családi cégről: felosztják vagy egyben tartják, ki irányít tulajdonosi és operatív szinten, és mi történjen egy váratlan helyzetben. Szükséges a likviditási terv arról, miből fizeti a család az adót évről évre, ha a vagyon működő cégben vagy ingatlanban van. A hosszú távú, dokumentált családi célok közé tartozik a családi alkotmány, az utódlási terv és a bizalmi vagyonkezelés, amely gondoskodást jelenthet akár a még meg nem született családtagokról is.