Kármán Andrásék döntöttek a vagyonadóról: a kisebb cégek tulajdonosainak egyszerűbb dolga lesz
A vagyonadó tervezetéhez képest a benyújtott törvényjavaslat több ponton könnyítéseket, másutt szigorításokat, megint más helyeken pontosításokat tartalmaz. A 100 millió forintnál alacsonyabb saját tőkéjű cégek tulajdonosai örülhetnek, magasabb adóteherrel számolhatnak viszont a külföldön is jelentős vagyonnal bíró milliárdosok. Ha pedig valaki jelentős vagyonnal elhagyná az országot, akkor egy úgynevezett exit tax is a nyakába zúdul.
Több, köztük néhány jelentősebb változást beletett a kormányzat a vagyonadó eredeti, társadalmi vitára bocsátott tervébe. A Kármán András pénzügyminiszter nevével fémjelzett, a parlament elé terjesztett törvényjavaslat egyik legfontosabb változása, hogy a legfeljebb 100 millió forint saját tőkével rendelkező vállalkozás értékelésekor az adózó dönthet úgy, hogy vagyoni értékét a saját tőkéjének tulajdoni részesedéssel arányos összegében határozza meg a törvényjavaslat mellékletében taglalt, egyébként meglehetősen bonyolult képlet helyett.
Fő szabály szerint ugyanis a részesedés vagyoni értékét egyharmad arányban a saját tőke, kétharmad arányban az utolsó három év adózott eredménye 15 százalékos tőkemegtérülési rátával számított értéke adja. Változás ugyanakkor az is, hogy nemcsak a hozamértéket, hanem a saját tőke értékét is nullának kell tekinteni, amennyiben az negatív.
Szintén fontos változás – amit egyébként a törvényalkotó a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe illesztene be – a már korábban is megígért úgynevezett exit tax, ami „az adóügyi illetőség változásából származó jövedelem” néven fog hatályba lépni. Ha az adózó magyar adóilletőségének megszűnése után értékpapírjai, részesedései, az ezekhez kapcsolódó különféle jogok, opciók és követelések, a kriptoeszközei, tartós befektetési számlás, nyugdíj-előtakarékossági, életbiztosítási, nyugdíjbiztosítási szerződései értéke meghaladják az 500 millió forintot, vagy a vagyoni részesedése legalább 20 százalék, de annak értéke legalább 250 millió forint, továbbá az adózó a megelőző 10 évből legalább ötben magyar adóilletőséggel rendelkezett, akkor úgy kell tekinteni, mintha ezeket az eszközöket értékesítette volna, és az ebből származó eszközérték-növekményt kell az szja alapjának tekinteni.
Az adó megfizetésére az adóalany tízéves halasztást kapna, ha az Európai Unión belül marad az adóilletősége, a jogalkotó így tartaná be a tőke szabad áramlásának uniós alapelvét. Az exit tax 500 millió, illetve 250 millió forintos határértéke azt is jelenti, hogy előfordulhat, valakinek ezt az új jövedelemadót meg kell fizetnie, miközben nem tartozik a vagyonadó hatálya alá.
A tervezetthez képest változik a holding fogalma is. Az eredeti elképzelés szerint holding az volt, ha az adott cégben a más társaságokban fennálló részesedések értéke eléri az eszközök 90 százalékát. A benyújtott törvényjavaslat azonban a birtokolt részesedéseken keresztül az irányítás célját is belefoglalja, sőt a részesedéseken túl más értékpapírokat, követeléseket, pénzeszközöket és saját célra használt ingatlanokat is bele kell számítani a 90 százalékos arányba.
A külföldi vagyonelemekkel kapcsolatban is fontos változás a mentesítés menetének pontosítása. Az eredeti elképzelés szerint a vagyonadóból a kettős adóztatást kizáró egyezmények alapján a külföldön is adóztatható vagyon értéktől függően az adó 1 vagy 1,5 százalékának megfelelő összeggel volt mentesíthető, vagyis úgy tekintették, mintha az a külföldi vagyonrész az 1 milliárd forintos korlát feletti vagyon lenne. A parlament elé került javaslat értelmében viszont a külföldi vagyon adóját úgy kell számítani, mintha önálló vagyon lenne, vagyis csak az 1 milliárd forint feletti rész adóköteles, ezt pedig a teljes vagyonra eső adóból lehet levonni.
A törvényjavaslat indokolása egy példát is hoz erre. Tegyük fel, az adózónak van 3 milliárd forint belföldi és 2 milliárd forint külföldi vagyona. Az eredeti törvénytervezet elképzelése szerint az összesen 5 milliárdos vagyon után számított 40 millió forint adóból le kellett volna vonni a 2 milliárdos „plusz” 20 millió forintnyi adóját, így a költségvetést a maradék 20 millió forint illette volna meg. A benyújtott indítvány szerint a külföldi vagyonelemek 2 milliárdja után csak 10 millió forint lenne a mentesíthető adó, ennek a vagyontömegnek ennyi lenne az önálló adója, így az adózó a teljes vagyonára számított 40 millió forintos adóból csak 10 millió forintnyi mentesítést érvényesíthet.
A vagyonadóból természetesen az adó erejéig beszámítható a külföldön megfizetett vagyonadó, feltéve, hogy az az adózónak nem jár vissza, illetve a helyi adó és a gépjárműadó.
