Vészjósló számok jöhetnek Brüsszelből, de Magyarország állja a sarat
Bár szeptemberben a hazai infláció ugyanúgy nőtt, mint csaknem valamennyi európai országban, az éves szintű pénzromlásunk továbbra is az egyik legalacsonyabb az öreg kontinensen és azon belül is az Európai Unióban – a legfrissebb Európai Inflációs Körkép előrejelzése szerint ezt teheti közzé ma délelőtt az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat.
Augusztus után szeptemberben is nőtt a magyarországi éves infláció. Ráadásul ezúttal háromszor akkorát, mint egy hónappal korábban, aminek következtében az előző év azonos időszakához viszonyított fogyasztóiár-indexünk 1,3-ról 1,6 százalékra szökkent. S még nagyobb is lehetett volna a havi emelkedés, ha – az elemzők némi meglepetésére – nem csökkentek volna a szolgáltatások árai, amit az élelmiszerek olcsóbbodása kísért. Ám ezek sem tudták ellensúlyozni, hogy az iráni háború, valamint a dízelpiacon tapasztalható alacsony finomítói kapacitás hatására kilőttek az üzemanyagárak.
Kövér vigasz lehet, hogy máshol sem jobb a helyzet. Az adataikat a cikk megjelenéséig közzétett 40 európai ország közül csak négyben nem nőtt augusztusról szeptemberre az éves fogyasztóiár-index. Kettőben, Lettországban és Oroszországban stagnált, ugyancsak kettőben, Albániában és Törökországban pedig csökkent – igaz, utóbbiaknál ez még így is azt jelentette, hogy hosszú idő után sikerült 30 százalék alá szorítani az éves pénzromlást. Velük szemben egy hónap alatt a legjobban, 2 százalékponttal Észtországban ugrott meg az éves fogyasztóiár-index, míg Ukrajnában és Szerbiában 1,9-1,9, Moldovában pedig 1,6 százalékponttal.
A szeptemberi rangsorban a hazai inflációnál csak három országé alacsonyabb – Svédországé és az egymással gazdasági és monetáris unióban lévő Svájc-Liechtenstein párosé –, ami kifejezetten szívderítő azután, hogy 2023 elején, de még 2025 elején is még a miénk volt a legmagasabb fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül. Ezzel szemben ma már a speciális, az egyes országok metódusától eltérő uniós inflációs számítás szerinti listának is a pozitív részén helyezkedhetünk el.
A feltételes módot az indokolja, hogy az Eurostat ma délelőtt teszi közzé a harmonizált fogyasztóiár-indexeket. Ezek azt mutatják meg, egy meghatározott időszak alatt (általában havi vagy éves összevetésben) mennyivel változtak a fogyasztók által megvásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árai. Azért nevezik őket harmonizáltaknak, mert az EU-tagországok statisztikai hivatalai ugyanazt a szabványosított módszertant alkalmazzák, így válnak az adatok összehasonlíthatóvá egymással az egész EU-ra, illetve az eurózónára vonatkozóan.
Már egy sor ország közzétette a harmonizált fogyasztóiár-indexeit, de nem mindegyik, az ő mutatójukat az Európai Inflációs Körkép megbecsülte. Ezek alapján elégedetten nyugtázhatjuk, hogy Magyarország ebben az összevetésben is az élmezőnyben van. Mindössze két ország – Svédország és Dánia – szeptemberi harmonizált fogyasztóiár-indexe lett alacsonyabb a mi 2,1 százalékos rátánknál. A 27 uniós tagállam közül mindössze egynek, Lettországnak sikerült mérsékelnie ezt a mutatóját augusztusról szeptemberre, míg háromé – Ciprusé, Portugáliáé és Szlovákiáé – ugyanakkora. Harmonizált fogyasztóiár-indexe Észtországnak (+1,7 százalékponttal), Görögországnak (+1,4 százalékpont) és Luxemburgnak (+1,2 százalékpont) nőtt a legjobban.
Érdekes, annak ellenére, hogy alig akadt olyan európai ország, amelynek szeptemberi éves inflációs mutatója ne haladta volna meg az egy hónappal korábbit, a jegybankok nyugodtnak tűnnek. Mindössze három – a moldáv, a norvég és az ukrán – élt az infláció elleni fő monetáris eszköznek tekinthető kamatemeléssel, a többiek azonban nem változtattak. Köztük a Magyar Nemzeti Bank sem, a szeptember végi ülésén. Kérdés, így tesz-e (illetve nem tesz-e semmit) a következő, jövő kedden, azaz október 20-án esedékes ülésén is.
Mindenesetre a növekvő infláció és a változatlan jegybanki alapkamat kombinációjaként a magyarországi visszatekintő reálkamat szűkült. Igaz, annak 3,9 százalékos értéke még így is az ötödik legmagasabb Európában – és az első az EU-ban. Más kérdés, hogy a megtakarításaikat most bankbetétbe tevők, illetve befektetők számára inkább az előretekintő reálkamat, -hozam a lényeges. Vagyis az, hogy mennyit harap majd ki az előttünk álló infláció abból a kamatból, hozamból, amit fialnak a betétjeik, befektetéseik azok felvételéig.
