Nem lesz többé 400 az euró, de még 390 sem?
Mintegy 70 százalékos valószínűséget ad annak a HOLD Alapkezelő szakértője, hogy a kormányzat tovább halad az euróbevezetés útján. Ebben az esetben a forint is erősödő pályán maradhat. Jelenleg azonban sok a feszültség, mindenki tart mindentől, a háborúk, a gázár, a kockázatkerülés kedvezőtlenek a forint számára. De ha ezek a tényezők megjavulnának, nagy forinterősödést láthatnánk.
A választások óta a feje tetejére állt a világ: sokan gazdasági rendszerváltozásról beszélnek, volt egy hatalmas forinterősödés, és olyan szintekre ment le az euró, ahol nagyon régen járt. Volt egy komoly hozamcsökkenés is, ami az adósságfinanszírozásunk szempontjából nagyon lényeges. És határozottan belengették az eurókonvergenciát, tehát azt, hogy csatlakozni fogunk az euróövezethez – foglalták össze elemzők a HOLD Alapkezelő webináriumán a közelmúlt történéseit.
Pekár Dávid portfólió-menedzser szerint az egyik legfontosabb tényező, hogy a jegybankunk a kamaton keresztül – némi leegyszerűsítéssel – „végül is oda rakja a forintot, ahova ő szeretné”. Tudják nagyon erősen tartani, de tudják ideálisan szinten tartani és gyengíteni is. Az ő gondolkodásuk alapvetően az inflációra fókuszál, a stabilitást szeretik, ezért szerinte semelyik irányba sem akarnak érdemi mozgásokat a forintban.
Balásy Zsolt portfóliókezelő nagyon meglepődött azon, hogy mindenki észrevette, gazdasági rendszerváltás volt Magyarországon, kivéve az MNB-t, amely még mindig „valahol ott van az alapkamattal, mintha a Fidesz nyerte volna a választásokat”. Miközben az egész piac azt üzeni óriási hangerővel, hogy „a forint rengeteget erősödött, a kötvénypiac rengeteget erősödött, gazdaságilag egy sokkal jobb hely lett Magyarország, az európai integráció irányába menő ország lett”.
Balásy szerint már 370 is „nagyon nehezen lesz a forint abban az esetben, ha minden jól alakul”. Egy 380-as árfolyamhoz pedig „valami óriási gebasz kell a világban”. Szerinte azonban a Tisza-kormány marad ezen a „nem populista úton”.
A Maastrichti Kritériumoknak meg kell felelni az euróbevezetéshez, így három százalékos költségvetési hiányra lenne szükség, amitől viszont nagyon messze vagyunk. Plusz van több más feltétel is. Ez kijelöl valamiféle irányt, és Balásy szerint 70 százalék az esélye annak, hogy a Tisza-kormány véghez tudja vinni ezt a tervet. Ha ez a pozitív szcenárió jön be, akkor valahol ott lesz az euró/forint, mint most. Lehet, hogy 350 lesz, lehet, hogy akár 380 is, de nem a 420-ra tippelnék, és egyébként a 310-re sem – mondta.
De előfordulhat az is, hogy lesodródunk erről az útról, amit a belső feltételek hiánya is okozhat, meg külső problémák is. Adósságválság is jöhet a világban, vagy más váratlan sokkok. Ha ez a 30 százalékos esély jön be, akkor valószínűleg gyengébb lesz a forint. De annak a korábbi folyamatnak jó eséllyel vége szakadhat, hogy trendszerűen mindig gyengült a forint.
Az idei hiány például 7,5 százalék lesz a GDP-hez mérten, ami nagyon nagy. Ahhoz, hogy ez zsugorodjon és tényleg legyen eurózóna-csatlakozás, szerintük ki kell vezetni a sokszor szidott piactorzításokat, árszabályozásokat, az összes populista intézkedést. Rezsicsökkentésestül, benzintámogatásostul, amikkel az előző kormányzat népszerűséget növelt.
A rezsicsökkentés egy része sima pazarlás, nagy részben pénzkidobás. Az, hogy egyébként használjuk-e az államháztartást, a költségvetést arra, hogy kisegítsük azokat, akiknek nincs pénzük a rezsire, pedig egy ettől független kérdés, hangzott el a webináriumon.
Három kézzelfogható gazdasági és politikai váltástól várják most a költségvetés javulását: jönnek az EU-s források; csökkent Magyarország kockázati felára, így alacsonyabb szinten tudja finanszírozni magát a magyar állam; kisebb lesz a korrupció, azon is tudunk spórolni.
Magyarországnak jó megoldás volt-e az, hogy tíz éven keresztül folyamatosan gyengítettük a forintot, és ezáltal az alacsony hozzáadott értékű munka és beruházás jött Magyarországra? – merült fel a kérdés. Valószínűleg nem, mert itt most „nem megy” a gazdaság, miközben Csehországban és Lengyelországban meg igen, mert ott nem ezt a politikát alkalmazták. Legyen eurónk, de azért ne olyan árfolyamon, ami megüt minket. Nem mindegy, milyen árfolyamon vezetjük be – hangzott el.
