Milliárdos ostrom alatt a magyar bankszámlák
Egyetlen félév alatt közel 21 ezer esetben próbálták megkárosítani az Erste Bank ügyfeleit, a bűnözők összesen csaknem 7 milliárd forintra pályáztak. A pénzintézet védelmi rendszerei a csalási kísérletek mintegy 80 százalékát blokkolták, ezzel közel 6 milliárd forintot mentettek meg.
A bűnözők ma már nem a pénzügyi rendszerek gyenge pontjait keresik, hanem közvetlenül a számlatulajdonosokat veszik célba pszichológiai manipulációval és adathalászattal. A bankkártyás visszaéléseknél az online adathalászat aránya már eléri a 90 százalékot, az átutalásos csalásoknál pedig a pszichológiai nyomásgyakorlás a leggyakoribb módszer.
Rózsacsokor és zsarolóvideók
Az egyik legextrémebb esetben egy idős ügyfelet a rendőrség nevében hívtak fel, mondván a számláján lévő pénz veszélyben van. Rávették, hogy vegye fel a készpénzét, majd adja át a lakásához érkező civil ruhás rendőrnek. A csalók közölték: a küldönc, egy bizonyos Szabó Mihály rendőr 21 szál rózsával érkezik, és a virágok megszámolása lesz az azonosítás. Az ügyfél meg is számolta a rózsákat, majd a teljes megtakarítását átadta egy nejlonzacskóban.
Más esetben nemzetközi hálózatok mesterséges intelligenciát használtak: egy ügyféltől kért képekből hamis pornóvideót generáltak, majd ezzel zsarolták meg a mindössze 16 éves áldozatot.
Hamis limitek és az NFC-csapda
A telefonos csalók gyakran a valódi banki ügyintézőknél is professzionálisabb szakzsargont használnak. Gyakran a napi limitek megemelésével próbálják megvezetni az ügyfeleket, például azzal, hogy a limit miatt nem tudják jóváírni egy befektetés hozamát. A limitek azonban soha nem a jóváírásokra, hanem kizárólag a terhelésekre vonatkoznak.
A bank egy új, veszélyes módszerre, az NFC-csalásra is felhívta a figyelmet. A bűnözők nagy nyereménnyel kecsegtetnek, majd egy hivatalos alkalmazásáruházakban nem elérhető program letöltésére veszik rá az áldozatot. Ez aktiválja a telefon NFC-funkcióját, a csalók pedig arra kérik az ügyfelet, hogy a pénz fogadásához érintse a bankkártyáját a készülékhez. Ezzel a mozdulattal a bűnözők azonnal hozzáférnek a kártyaadatokhoz és a PIN-kódhoz is.
Célkeresztben a vidéki középkorúak és a vállalkozások
Korábban elsősorban a fővárosban és a megyeszékhelyeken élők voltak veszélyben, mára többségében a kisebb településeken lakók az áldozatok. A legtöbb csalási kísérlet a 40–59 év közötti korosztályt érinti, az esetek közel fele ebből a körből kerül ki. A 60 év felettieknél a távoli hozzáférést biztosító programok telepítésére épülő csalások gyakoribbak, a szoftveres visszaélések tízből közel hét esetben az idősebb ügyfeleket sújtják.
A kis- és középvállalkozások is az első számú célpontok közé kerültek. A csalók azért hívogatják a cégeket gyanús tranzakciókra hivatkozva, mert a vállalati számlákon nincsenek olyan alacsony biztonsági limitek, mint a magánszemélyeknél, így egyetlen sikeres akcióval sokkal több pénzt tudnak ellopni.
Fél másodperces védelem
Az Erste a saját AI-alapú modelljei mellett a GIRO Központi Visszaélésszűrő Rendszere révén mindössze fél másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat. A telefonos csalások ellen véd a George hívásazonosítási funkciója is: ha a bank munkatársa telefonál, az applikáció titkosított belső csatornán push üzenetet küld az ügyfélnek. A közeljövőben egy új chatbot szolgáltatás is élesedik, amely gyanús ügyleteknél azonnal kapcsolatba lép a számlatulajdonossal.
A csalók egyik legerősebb fegyvere a sürgetés. Ha egy ismeretlen telefonáló azonnali cselekvést, azonosítók megadását vagy programok letöltését követeli, az önmagában ok a gyanúra. Ilyenkor meg kell szakítani a hívást, és a bankot a hivatalos elérhetőségein kell visszahívni.
