Óriási hiba a vagyonadó kivetése, a műkincsek megsarcolása – véli a művészettörténész
Molnos Péter művészettörténész szerint óriási hiba lenne a vagyonadó kivetése, ezen belül a műkincsek és műgyűjtemények megadóztatása. A szakember a vagyonadó ellenzőihez csatlakozva előbb három korábbi korban élt személyiség véleményét idézte fel, és csak ezt követően kívánja kifejteni saját álláspontját a tervezett intézkedésről.
Molnos Péter közösségi oldalán arról írt, hogy sejtette, sokan sokféle módon fogadják a vagyonadó ötletét, benne a műtárgyak és műgyűjtemények megadóztatásának tervét. Úgy fogalmazott: mielőtt kifejtené a véleményét, felidéz három korábbi álláspontot három kiváló embertől. A művészettörténész óriási hibának tartja a döntést, és reméli, hogy ezt a messze vezető hibát végül sikerül elkerülni.
Elsőként ifjabb gróf Andrássy Gyula 1916-os szavait idézte. Az Est 1916. június 18-i számában Andrássy Gyula így fogalmazott: „Ez egy antikulturális adó… Az ember nemcsak kukoricával és hússal, hanem szellemi táplálékkal is él. Legnagyobb szerencsétlenség és a nemzet fejlődésének teljes megakasztása volna, ha a javaslatnak ez a felfogása diadalmaskodnék.”
Andrássy Gyula helyeselte és értette a fényűzés elleni harcot, ugyanakkor károsnak tartotta volna, ha a műtárgyak vételét is fényűzésnek nevezik. Mint írta, így ellentmondásba kerül önmagával az állam, amely egyrészt nagy összeget költ múzeumok és műtárgyak gyűjtésére, másrészt az adópolitikával a műkincsek gyűjtését és a műtárgyak vételét akarja megakadályozni.
Az idézett vélemény szerint az adópolitika közgazdaságilag is megbosszulná magát, mert kiűzné az országból azokat a vagyonos embereket, akik nem tudnak és nem akarnak lemondani a műélvezetekről, és ami még fontosabb, tönkretenné a művészeket. Magyarország volna az első állam, amelynek törvényhozása azt célozná, hogy kiszorítsa az országból a műtárgyakat, az országot csúnyábbá, idegenek számára kevéssé vonzóvá tegye – hangzott az 1916-os álláspont.
Molnos Péter másodikként Kernstok Károly festőművészt idézte, aki 1919 márciusának elején, a Károlyi-kabinet kormánybiztosaként próbálta meggyőzni főnökét a tervezett rendelet elhibázott voltáról az akkori pénzügyminiszternek írott levelében.
Kernstok Károly szerint abban az esetben, ha a magántulajdonban lévő műtárgyakat a vagyon többi részével egyformán adóztatnák meg, a magyar művészeti kultúra gyökerében támadtatnék meg. A régi korból származó műtárgyak megadóztatása – ha szociális szempontból nem is látszik annyira helytelennek – az ország műkincseinek devalválását és elkótyavetyélését eredményezné. A festőművész arra is felhívta a figyelmet, hogy nem egy országban törvénnyel gátolják meg a műkincseknek az állam területéről való kiszállítását, a vagyonadó pedig a műtárgyak tulajdonosait éppen erre kényszerítené.
Legfrissebb bejegyzésében Molnos Péter Petrovics Elek műgyűjtő, műkritikus, művészeti író, a Szépművészeti Múzeum egykori igazgatójának 1919-ben a Károlyi-kormány pénzügyminiszterének írott levelét idézte fel.
Petrovics Elek levelében kifejtette: mivel a vagyonnak műtárgyakból álló része nem cselekvő, hanem passzív természetű, vagyis nem haszonhajtó, s mivel a műtárgyaknak igazán értékes része a kultúra érdekében az ország számára megóvandó, e tekintetben komoly veszélyt jelent a műtárgyak súlyos megadóztatása, mert arra kényszerítheti a tulajdonost, hogy eladja műtárgyait, mégpedig külföldre adja el, ahol jobb értékesítést remélhet.
A levél szerint az állami gazdaság szempontjából a műtárgyakból befolyó összeg a legjobb esetben sem lehet olyan jelentékeny, hogy a vagyonadó eredményét számottevően befolyásolja, ellenben kulturális szempontból a műtárgyak és műgyűjtemények súlyos megadóztatása végzetes lehet. Petrovics Elek mindezek alapján olyan intézkedésnek tartaná a műtárgyak vagyonadóval való megróvását, amely az államra nézve pénzügyi szempontból igen kis előnyt, kulturális szempontból ellenben igen tetemes hátrányt jelent.
Petrovics Elek levelében kiemelte: kulturális szempontból természetesen legkívánatosabb volna a műtárgyaknak teljes kivétele a vagyonadó alól, úgy, ahogy ez a legutóbbi 1 százalékos vagyonadónál történt. Annál inkább helyes volna ez, mert a műtárgyak vagyoni értékének megállapítása olyan bonyolult és nehéz feladat, hogy a helyes és igazságos megadóztatás ezen a téren – bátran mondhatni – teljesen lehetetlen. Hozzátette: ha az abszolút kivétel nem lenne lehetséges, akkor legalább enyhébb elbánás lenne szükséges.
