Az IMF reformokat sürget a magyar kormánynál
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elkészítette a magyar gazdaságra vonatkozó részletes értékelését, amelyben több reformintézkedést javasol a kormány számára. A szervezet szerint ezek a lépések a növekedés beindítása, a költségvetési egyensúly megteremtése és az euróövezethez való csatlakozás szempontjából is fontosak lennének.
Az IMF delegációja szeptember 23-a és október 6-a között tartózkodott Magyarországon, hogy egyeztetéseket folytasson a helyi hatóságokkal a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól. Az értékelés szerint Magyarország egyedülálló lehetőség előtt áll a gazdasága újjáélesztésére.
Nagy a bizalom, de sok a probléma is
Az IMF alapvetően bizakodó a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban, ugyanakkor a legnagyobb kihívások között említi a gyenge beruházási aktivitást, a bérek és a termelékenység közötti egyre nagyobb szakadékot, a tartósan kedvezőtlen globális környezetet, valamint az elöregedő népesség problémáját.
A szervezet kiemeli a költségvetés kedvezőtlen helyzetét is. Az államadósság növekszik, a költségvetési hiány pedig az IMF szerint a GDP 7-7,5 százaléka között alakulhat. A Pénzügyminisztérium 2026-os pótköltségvetésében hivatalosan a 7,5 százalékos érték szerepel.
Az IMF szerint az elmúlt években az egyre fokozódó gazdaságpolitikai beavatkozások visszafogták a versenyt és az innovációra való ösztönzést a magyar gazdaságban. Ezek közé tartozik a fogyasztóiár-korlátozások széles köre, a vállalkozásoknak és a lakásvásárlóknak nyújtott kamattámogatott hitelek, valamint a szektorspecifikus különadók.
Kiadáscsökkentési javaslatok
A Nemzetközi Valutaalap a vállalatoknak nyújtott hiteltámogatási programok fokozatos kivezetését javasolja, mivel ezek torzítják a hitelallokációt és gyengítik a monetáris politika hatásmechanizmusát. A szervezet megjegyzi, hogy a támogatott hitelek kedvezményezettjei jellemzően pénzügyileg stabil vállalatok.
Az IMF szerint a támogatott vállalati hitelprogramok fokozatos megszüntetésével évente akár 300 milliárd forint, a GDP körülbelül 0,3 százalékának megfelelő költségvetési megtakarítás jelentkezhetne.
A kiadáscsökkentési intézkedések közül az IMF kiemeli a támogatott energiafogyasztásra vonatkozó kedvezményes mennyiségi határok csökkentését és annak jövedelmi helyzethez való kötését, ami a lakossági rezsicsökkentés rendszerének átalakítására utalhat.
Az IMF üdvözli a pazarló állami kiadások visszaszorítására tett lépéseket, azonban véleményük szerint több adóreformra is szükség lenne a költségvetés kiigazítása érdekében.
Adóreformokra is szükség van
Az IMF szerint a költségvetés szempontjából az egyik legnagyobb probléma, hogy Magyarország adórendszere a legkevésbé progresszív a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül, és kevesebb bevételt termel a szükségesnél.
A szervezet külön kiemeli a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 9 százalékos társasági adókulcsot. Az IMF progresszívebb személyi jövedelemadózást javasol az alacsony keresetűeknek nyújtott adókedvezménnyel, valamint a társaságiadó-kulcs mellett a beruházások teljes leírhatóságát, ami javítaná a hatékonyságot és erősítené a beruházási kedvet.
Az IMF szerint a tőkejövedelmek magasabb adóztatása is hozzájárulna az igazságosabb közteherviseléshez. Emellett a szervezet indokoltnak tartja azon áfakedvezmények szűkítését, amelyek főként a magasabb jövedelmű háztartásoknak kedveznek.
GDP- és inflációs előrejelzés
Az IMF úgy ítéli meg, hogy a bevételi és a kiadási intézkedések kombinációja 2027-re a GDP 5 százalékára vagy valamivel az alá csökkentené a költségvetési hiányt. A deficit 2029-re érheti el a maastrichti kritériumokban is szereplő 3 százalékos értéket.
A szervezet szerint önmagában az euró bevezetésének ígérete megfelelő kapaszkodót jelenthet a piaci bizalom megalapozásával, de nem helyettesítheti az átfogó reformokat. A költségvetési konszolidációnak hitelesnek és növekedésbarátnak kell lennie, a monetáris politikának pedig kellően óvatosnak kell maradnia mindaddig, amíg a dezinfláció tartóssá nem válik.
Az IMF szerint a magyar gazdasági növekedés újraindításának kulcsai a dinamikusan fejlődő magánszektor, a hatékonyabb állami működés és a képzettebb munkaerő. A szervezet idén 2 százalék körüli GDP-növekedést vár, ami középtávon, a 16,4 milliárd eurós kohéziós és helyreállítási alapból származó EU-s forrásoknak is köszönhetően 2,5 százalékra gyorsulhat.
Az infláció a szervezet szerint idén jóval a jegybank 3 százalékos célja alatt maradhat, majd 2027-ben ismét 3 százalék közelébe emelkedhet. Ennek fő oka, hogy várhatóan megszűnik az élelmiszerárak kivételesen kedvező alakulása, 2026 novemberétől emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, emellett a globális energiaárak ingadozása is hatással lesz az inflációra. 2028 közepétől viszont a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint fenntartható módon elérhető lesz az új, 2,5 százalékra mérséklődő hivatalos jegybanki inflációs cél.
