Csúszik a Magyar–Zelenszkij csúcs, zavarok a magyar–ukrán viszonyban
A magyar és az ukrán kormány között szeptember második felében éles nyilatkozatváltás alakult ki, miután Kijev bejelentette a Kárpáti Nyolcak nevű regionális együttműködést és a Magyarországra tervezett ukrán olajtárolókat. Bár a kedélyek azóta némileg lecsillapodtak, több kérdésben továbbra is komoly nézetkülönbség maradt.
A kialakult helyzetet két szakértő, Kis-Benedek József és Szent-Iványi István elemezte. Megítélésük szerint az új magyar kormány Ukrajna-politikája eltávolodott ugyan a korábbi irányvonaltól, de nem hajtott végre teljes fordulatot: jó irányba indult, majd megtorpant, és a folyamat még nem zárult le.
Nem érdekünk a konfliktus élezése
Szent-Iványi István szerint a magyar kormánynak érdemes lenne óvatosabban megfogalmaznia az esetleges kritikáit Kijevvel szemben. Álláspontja szerint sokkal rugalmasabban és diplomatikusabban kellene eljárni, mivel Magyarországnak nem a viszony élezése, hanem annak normalizálása az érdeke. Hozzátette ugyanakkor, hogy a külügyminiszternek azóta már részben sikerült enyhíteni a feszültségeket.
A szakértő úgy véli, az ukrán–magyar feszültség sokkal többet árt a kárpátaljai magyaroknak, mint a kisebbség jogaival kapcsolatos törvényi hiányosságok. Utóbbiak orvoslására már megszületett a törvényjavaslat, amelyről még októberben dönthet az ukrán parlament.
Rendezni kellene az aranykonvoj ügyét
Kis-Benedek József kiemelte, hogy az új magyar kormánynak Ukrajna vonatkozásában is szüksége lenne egy világos külpolitikai stratégiára. Szerinte a keleti szomszéddal való kapcsolat normalizálása gazdaságilag is nagyon fontos lenne, többek között azért, hogy Magyarország részt vehessen a háború utáni újjáépítésben.
A biztonságpolitikai szakértő a rendezendő ügyek közül kiemelte az ukrán aranykonvojt, amelyet még a hazai választási kampányban tartóztattak fel a magyar hatóságok egy látványos akció keretében, a gyanú szerint legfelsőbb politikai nyomásra. Jelenleg a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz az ügyben. Kis-Benedek József szerint amíg nem nevezik meg a pontos felelőst, a magyar belpolitikában igen nagy visszhangot fog kiváltani az ügy.
Az ukrán EU-csatlakozás kérdése is konfliktuspont
A konfliktuspontok közé tartozik az ukrán EU-csatlakozás kérdése is: az új magyar kormány már háromszor vétózta meg a csatlakozási tárgyalások újabb klasztereinek megnyitását. A zöld jelzést gyakorlatilag a kisebbségvédelmi törvény elfogadásához kötötte, és Ukrajna esetleges EU-csatlakozásáról a korábbi kormányhoz hasonlóan népszavazást szeretne tartani.
Csúszik a Magyar–Zelenszkij találkozó
Továbbra sincs időpontja a magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti találkozónak. A két vezető eddig csak egy NATO- és egy-egy EU-csúcs peremén beszélt egymással személyesen, pedig a magyar miniszterelnök már a beiktatásakor jelezte, hogy szeretne Kárpátalján, Beregszászban találkozni az ukrán elnökkel. Egy ilyen találkozónak nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentősége is lenne: lökést adna a kétoldalú kapcsolatoknak. Erre a magyar kisebbség oktatási jogait védő törvény elfogadása után kerülhet sor.
A találkozó helyszínét ugyanakkor a vendéglátó szabja meg, és az Kis-Benedek József véleménye szerint csak a főváros, azaz Kijev lehet.
