A Mol nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével
A Mol-csoport közleményében azt írta, nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével és álláspontjával. A társaság szerint Horvátországgal szemben már zajlott nemzetközi választottbírósági eljárás, amelyben kártérítést ítéltek meg a Mol javára, és mivel a horvát fél nem hajtotta végre az ítéletet, az összeg a kamatokkal és a költségekkel együtt 286 millió dollárra emelkedett.
A Mol jogértelmezése szerint ez a választottbírósági eljárás már jóval az Európai Bizottság által hivatkozott uniós jogvita és az annak alapjául szolgáló jogértelmezés kialakulása előtt megindult. A társaság álláspontja szerint a Horvátországgal fennálló jogvita rendezésének útja a jogerős választottbírósági ítélet végrehajtása és az annak alapján járó összeg megfizetése.
A közlemény szerint a Mol és Horvátország között több választottbírósági eljárás is lezajlott, amelyekben mindkét fél fellépett kezdeményező félként, és az eljárások minden esetben a Molnak adtak igazat.
Az Európai Bizottság az uniós bíróság elé idézi Magyarországot
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mivel az nem lépett fel az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában megállapított tilalom megsértésével szemben.
A Bíróság ítéletében megállapította, hogy az egyik tagállam beruházója valamely másik tagállamban eszközölt beruházásaival kapcsolatos jogvitát olyan választottbíróság elé vigye, amelynek hatáskörét e tagállam elfogadta. A Bizottság úgy véli, hogy a magyar állam tényleges ellenőrzést gyakorol a Mol felett, így következésképpen annak leányvállalatai felett is, még abban az esetben is, ha az érintett vállalatok magánjogi szervezetek. A Mol, illetve annak leányvállalatai által tanúsított magatartás ezért a magyar államnak tudható be.
Magyarország tehát lehetővé tette bizonyos állami ellenőrzés alatt álló vállalatok számára, hogy megkerüljék az uniós jog szerinti – többek között a beruházók és a tagállamok közötti választottbírósági eljárással kapcsolatos – kötelezettségeiket. A Bizottság szerint a Mol megsértette az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó tilalmat.
Először is, a Mol az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján beruházó és állam közötti választottbírósági eljárást indított egy másik tagállammal szemben; másodszor, a másik tagállammal szemben hozott, az uniós jogot sértő ítéletet követően egy harmadik országbeli bíróságot is felkért arra, hogy ismerje el és hajtsa végre az említett – a Mol számára kedvező – EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági ítéletet. Az uniós jog arra kötelezi a Molt, hogy ne igyekezzen érvényt szerezni az ítéletnek, mivel az ellentétes az uniós joggal.
A Bizottság 2025 decemberében felszólító levelet, majd 2026 áprilisában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, úgy határozott, hogy ezt az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
