Republikánusok sürgetik az iráni háború befejezését a félidős választások előtt
Egyre több vezető republikánus politikus igyekszik elhatárolódni az Egyesült Államok és Izrael által február végén indított iráni háborútól annak negatív gazdasági hatásai és a novemberi félidős választások miatt. Többen a hadműveletek azonnali befejezését követelik.
Ashley Hinson, a republikánusok iowai szenátorjelöltje pénteki sajtótájékoztatóján a háború azonnali leállítását követelte, hozzátéve, hogy „hihetetlenül frusztrált” az árak növekedése miatt. Mike Rogers michigani szenátorjelölt, aki kezdetben támogatta a beavatkozást, arról beszélt, hogy az „iráni háborúnak véget kell érnie” az árak csökkentése érdekében.
Rogers ideiglenes dízelexport-embargót is követelt: „Az amerikai energiának elsősorban az amerikai családok terheit kellene csökkentenie.” Brinker Harding nebraskai kongresszusi jelölt szintén a háború mielőbbi lezárását sürgette. Jon Husted ohiói szenátor a háború lezárásáról beszélt, és az Iránnal kötendő megállapodás „elfogadható” feltételeit hangsúlyozta.
Bár a háború elutasítottsága nő, a többség kerüli a nyílt konfliktust Donald Trumppal. Hinson és Husted nemmel szavazott azokra a határozattervezetekre, amelyek korlátozták volna Trumpot. Carter Wrenn republikánus stratéga szerint néhányan kezdenek eltávolodni az elnöktől.
A CNN múlt heti kutatása szerint márciusban a republikánus szimpatizánsok 73 százaléka értett egyet az elnök iráni konfliktuskezelésével, szeptemberben már csak 60 százalék. A megkérdezettek kétharmada szerint az USA nem nyeri meg a konfliktust, 70 százalék szerint a háború inkább árt. Trump támogatottsága február eleji 50 százalékról szeptember végére 37 százalékra csökkent.
A hadműveletek a Védelmi Minisztérium becslése szerint eddig 43,6 milliárd dollárba kerültek. A Hormuzi-szorosban jelentős részben leállt a forgalom. Az Amerikai Autómobil Szövetség adatai szerint egy gallon benzin országos átlagára múlt héten 4,48 dollárra nőtt, a dízel ára 3,5 dollárról 6,5 dollárra drágult.
Trump márciusi ígérete négy-öt hétre szólt, a tűzszünet júliusban összeomlott, és nemrég maga is arról beszélt, hogy a háború aligha ér véget a novemberi választások előtt. Hétvégén elutasította Irán legutóbbi tűzszüneti ajánlatát; fő célja az atomfegyverhez jutás megakadályozása. Irán szerdán közölte, hogy az USA ellenjavaslattal válaszolt, amit a kormány vizsgál.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint „befelé tartunk még ebbe a háborúba, nem kifelé”, és Trump a politika kockázatait nem tudja kezelni. A válság mélyülését Európa és Magyarország is megérzi – például a benzinkutakon –, így a következő egy-két hónap nehezebb lesz.
