Vidéki régió kompenzálta a fővárosi gyengélkedést az iparban
Az előző év azonos időszakához mérten 4,7, az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal nőtt az ipari termelés júliusban Magyarországon – erősítette meg második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal. A legnagyobb, 32 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a legerőteljesebb, 18,3 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrálták.
A volumennövekedést elsősorban a járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágak teljesítményének bővülése okozta, miközben a feldolgozóipari alágak többségében csökkenés volt tapasztalható. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,7 százalékkal nagyobb volt a 2026. júniusinál; az adatok megegyeznek az első becslésben szereplő számokkal.
Az ipari export volumene 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 15,7, a 20 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 36 százalékkal bővült. Az ipar belföldi értékesítése 0,9, a feldolgozóiparé 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az iparon belül döntő, 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 4,9, a csekély súlyú bányászaté 88, az energiaiparé 3,8 százalékkal emelkedett. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 18,0 százalékkal nőtt. A közúti gépjármű gyártása 35, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,5 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóipari termelés 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 19,7 százalékkal bővült. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 46 százalékkal nőtt, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 12,0 százalékkal csökkent.
A 8,0 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 6,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 15,2 százalékkal visszaesett, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé viszont 14,2 százalékkal bővült.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,3 százalékkal mérséklődött, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. A legnagyobb, 22 százalékos súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,2 százalékkal maradt el az előző év júliusától.
Hat alágazatban csökkent még a termelés, 0,8 és 12,7 százalék közötti mértékben, a legkevésbé a malomipari termék, keményítő gyártásában, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban. A többi négy alágazatban 0,9 és 13,0 százalék között nőtt a kibocsátás.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5,6, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 3,4 százalékkal csökkent. 2025 februárja óta tart a visszaesés a vegyi anyag, termék gyártásában: júliusban a kibocsátás 1,6 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 14,0 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, főként a kivitel jelentős visszaesése miatt, miközben a belföldi értékesítés bővült.
Az ipari termelés öt régióban nőtt, háromban csökkent. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 17,8 százalékkal bővült 2025 júliusához mérten. Az új belföldi rendelések 4,5, az új exportrendelések 20 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány július végén 46 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
2026 január–júliusban az ipari termelés 2,7 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,3 százalékkal emelkedett, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,0 százalékkal csökkent. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 5,8 százalékkal emelkedett.
