Semmit sem érnek a Pentagon poligráfos vizsgálatai?
2026 augusztusában amerikai kormányzati nyomozók közel 50 katonatisztet és polgári alkalmazottat vetettek alá poligráfos teszteknek az iráni háborúval és a kimerült amerikai lőszerkészletekkel kapcsolatos sajtószivárogtatások kivizsgálásának részeként. Szakértők a hazugságvizsgálatok mértékét a modern hadseregben példátlannak nevezték.
Nem ez volt az első alkalom, hogy a Trump-adminisztráció ilyen módon alkalmaz poligráfos vizsgálatokat: 2025-ben elrendelte, hogy tesztek sorozatát végezzék el a végrehajtó hatalomban a kisebb szivárgások feltárása érdekében.
A poligráfokat baljós, szinte mitológiai hírnév övezi az Egyesült Államokban. Az elnevezés is táplálja ezt a felfogást: hazugságvizsgálók. A filmek is hozzájárultak ehhez, amelyek gyakran az igazság végső feltárását szolgáló eszközként ábrázolják olyan esetekben, amikor a hagyományos módszerek kudarcot vallanak.
A 27 éves CIA-s tapasztalattal rendelkező Brian O’Neill, a Georgia Egyetem professzora szerint a poligráfok áltudományosak, mivel olyan fiziológiai válaszokat mérnek, mint a pulzusszám, a vérnyomás és az izzadás. A feltételezés az, hogy a hazudozóknál ezek a jelzések hirtelen megugranak, és ezzel elárulják magukat. Ez azonban olyan pszichológiai átláthatóságot feltételez, ami nem állja meg a helyét – egy ember izzadhat és remeghet pusztán félelemtől, haragtól vagy frusztrációtól is, nem csak a megtévesztéstől.
O’Neill azt is mondja, hogy a hazugsághoz nem kapcsolódnak specifikus fiziológiai reakciók. Az Amerikai Tudományos Akadémia 2003-ban, az Amerikai Pszichológiai Társaság pedig egy 2004-es áttekintésben arra a következtetésre jutott, hogy a poligráfos vizsgálat inkább a színjátékon, mint a tényeken alapul. Egy 2019-es értékelés ugyanerre a következtetésre jutott.
Ennek megfelelően a poligráfos eredményeket általában nem fogadják el az amerikai bíróságokon. Csak néhány állam – például Georgia, Arizona és Kalifornia – engedélyezi a használatát, még ha korlátozott feltételek mellett is. Számos nemzetbiztonsági intézeten belül a poligráfok továbbra is központi szerepet játszanak az átvilágítási folyamatban. Bár az eredményeket nem tekintik teljesen meggyőzőnek, szűrőként gyakran alkalmazzák. A jelölt látható kellemetlensége vagy a vizsgáztató szubjektív megítélése lelassíthatja, akár meg is akaszthatja a tesztelési folyamatot. Bizonyos esetekben a vizsgáztató által jelzett rendellenesség arra készteti az egyébként erős személyiségű alanyokat, hogy olyan részleteket is eláruljanak önként, amelyeket nem terveztek megosztani.
A poligráf ereje abban rejlik, hogy megteremti azokat a feltételeket, amelyek hatására a hazugságokat beismerik. A kormányzati reakció azonban változó: a hivatalos narratívákkal összhangban lévő vagy stratégiai előnyt kínáló szivárogtatásokat csendben tolerálják, míg a magas rangú tisztviselőket megszégyenítő esetekben nagyobb valószínűséggel indul hivatalos vizsgálat.
A Pentagon hazugságvizsgálati kampánya valószínűleg nem szünteti meg a sajtóhoz jutó kiszivárogtatásokat, de dermesztő hatása lehet, amely elnyomhatja az őszinteséget, miközben eltereli a nyomozás fókuszát a legfontosabb biztonsági prioritásoktól. Történelmileg az ilyen agresszív belső retorzió a morál csökkenésével és a korlátozott információáramlással járt.
Magyarországon a rendészeti területen jelenleg a Nemzeti Védelmi Szolgálat az egyetlen hivatalosan akkreditált szervezet, amely poligráfos vizsgálatot végez; 2024-től képzi is a rendészeti területen dolgozó poligráfos szaktanácsadókat. A Kriminálpszichológiai Laboratóriumban 8 szaktanácsadó lát el országos hatáskörű feladatokat, évente mintegy 1000 műszeres hazugságvizsgálatot végeznek a nyomozóhatóságok és ügyészségek felkérésére. 2026 májusában Budapesten rendezték meg a III. Poligráf Konferenciát a Nemzeti Védelmi Szolgálat szervezésében, 17 ország szakértőivel.
