Új megközelítések a nyugdíjas évek finanszírozásában
A pénzügyi szakemberek és befektetési tanácsadók között régóta vitatott téma a nyugdíjas évekre történő felkészülés. Az egyik megközelítés az, hogy takarékoskodjunk agresszíven, mire elérjük ezt a korosztályt, míg egy másik irányvonal szerint fontosabb, hogy élvezzük az életet és ne hagyjuk veszni a pénzünket, amit később már nem tudunk kihasználni. A kérdés, hogy melyik megközelítés helytállóbb, kritikát és ellenvetést egyaránt generál.
Egy friss filozófiai irányvonal, ismertebb nevén „haljunk meg nullával” (Die with Zero), azt javasolja, hogy az emberek inkább élvezzék életük aktív szakaszát, mintsem hogy a nyugdíjas éveikre gyűjtögessenek. Ez a felfogás éppen ellenkezője a megszokott, vagyonhalmozásra buzdító elképzeléseknek, amelyek azt hirdetik, hogy a jövő érdekében érdemes minél több pénzt félretenni.
A bőség és a gyarapodás illúziója
Azok, akik a „haljunk meg nullával” elvet képviselik, érvelnek amellett, hogy a tényleges élményeket és a vonzó lehetőségeket a fiatalabb és egészségesebb években kell kihasználni. A középkorú korban tett kalandok, utazások és a bakancslisták teljesítése megkérdőjelezi a klasszikus gondolkodást, miszerint a pénzügyi biztonság mindennél fontosabb. A mondás szerint „a hullazsákon nincsen zseb”, arra figyelmeztet, hogy a halálunk előtti napokban nem számít, hány forint van a számlánkon.
A Bill Perkins által írt „Die With Zero” című könyv hívta fel a figyelmet arra, hogy a pénz nem csupán a jövő biztosítékaként funkcionálhat, hanem mint eszköz, amivel az élményeinket gazdagíthatjuk. Az üzenet világos: a pénzt olyan emlékekre és tapasztalatokra kell fordítani, amelyek örömet okoznak az életünk során, miközben tudatosan tervezve igyekszünk elkerülni, hogy végül ki nem használt vagyon halmozódjon fel.
Az örökség átadása és annak hatásai
Perkins hangsúlyozza az örökségek esetleges előnyét is, ha azokat időben adjuk át, például amikor a fiatal felnőttek első lakásvásárlását segítjük. Az előzetes segítségnyújtás gyümölcsözőbb lehet, mint a halálunk után átadott vagyoni javak, amelyek valószínűleg nem érnek annyit, mint aktív, fiatal éveinkben született döntések.
Magyarország: a takarékosság és a társadalmi valóság kettőssége
Magyarországon a pénzügyi öngondoskodásnak más dimenziói vannak. A felmérések azt mutatják, hogy a magyar társadalom többsége, a megkérdezettek mintegy 80 százaléka, nem rendelkezik érdemi megtakarítással. A legfrissebb OTP Bank Öngondoskodási Index adatai is arra figyelmeztetnek, hogy az emberek többsége kizárólag az állami nyugdíjrendszerre támaszkodik, miközben a külföldi példák a magánnyugdíjak és a tőzsdén elérhető jövedelmek fontosságát hangsúlyozzák.
Ezért fontos, hogy a magyar lakosság is egyensúlyt találjon a jelen és a jövő megélésében, figyelembe véve, hogy a pénzügyi stabilitás mellett az élvezet és az élmények megélése is lényeges. Hiszen senki sem tudhatja, mit hoz a jövő, és happening-time-ot élni a korai években, amíg egészségesek vagyunk, nagyobb értéket képviselhet, mint az idősebb korúakra való gyűjtögetés.
