Átlagosan 7 Millió Forintot Buktak a Nyugdíjasok az Orbán-kormány Idején
Magyarországon a nyugdíjemelési rendszer átalakítása 2010. január 1-jével vette kezdetét, amikor a kormány bevezette az inflációhoz és a nettó országos bérekhez kötött emelési modellt, mely 50-50%-ban vette figyelembe ezeket a tényezőket. Azóta eltelt 16 év távlatában, Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke egy alapos kalkulációt végzett, hogy felmérje, milyen hatással volt ez a változtatás a nyugdíjasok életére és a jövedelmükre.
Az eredmények mondhatni riasztóak; a nyugdíjasok átlagosan 7 millió forintot buktak a választott rendszer miatt. Ezen új rendszer, amely csupán az inflációt veszi figyelembe, nem képes kompenzálni az élet minden területén jelentkező költségnövekedést, különösen a modernizációval és a technológiai fejlődéssel járó kiadásokat.
Ma a nyugdíjasok számára az internet-hozzáférés nélkül szinte lehetetlen a hivatalos ügyek intézése, így az online szolgáltatások költségei immár a havi rezsi részét képezik, míg ezt korábban nem vették figyelembe. Ennek következtében az inflációval és a bérek emelkedésével kapcsolatos eltérés csak tovább növekszik. A 2021-től bevezetett 13. havi nyugdíj valamilyen szinten segített, hogy az olló ne nyíljon tovább az átlagos nettó keresetek és az átlagos nyugdíjak között, de a múlt 15 év trendjét nem tudta megváltoztatni.
A nyugdíjasok helyzete így nemcsak a pénzügyi vonatkozások miatt aggályos, hanem a társadalmi beilleszkedés és az életszínvonal szempontjából is. A kormányzati intézkedések elemzése alapján egyértelmű, hogy a nyugdíjasok jogait és lehetőségeit nem vették kellően figyelembe a döntéshozók, ami a jelenlegi gazdasági helyzet tükrében elengedhetetlen lenne.
