A fürdőágazat fellendítése: kulcsfontosságú lépések
A Magyar Fürdőszövetség elnöke, Végh Andor, a fürdőágazat fejlődésének érdekében hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen egy kiszámítható és fenntartható működési környezet kialakítása. A szövetség új elnöksége elkötelezte magát amellett, hogy minden lehetséges szakmai fórumon képviselni fogja a magyar fürdők érdekeit.
A fürdőágazat fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a vidéki települések, ahol mintegy 170 fürdő és gyógytényező található, továbbra is fenntartsák a vendégforgalmat. Végh Andor kitért arra, hogy a vidéki vendégforgalom 70%-a a fürdővel rendelkező településeken realizálódik, így a fürdők szerepe elengedhetetlen a magyar turizmus sikeréhez.
A májusi tisztújító közgyűlés után az új elnökség elsődleges feladatának tekinti a gazdasági és energetikai kihívások kezelését. Végh Andor megemlítette, hogy a rekordnak számító 2019-es vendégszámokhoz képest az ágazat jelenleg mintegy 20%-os elmaradást tapasztal.
Árbevétel és költségek növekedése
A fürdők nettó árbevétele a 2019-es év óta folyamatosan növekszik, ugyanakkor a bér- és működési költségek is jelentősen emelkedtek, különös figyelmet fordítva az energiaár-emelkedés következményeire. Végh Andor a gyógyászati finanszírozás kérdéseit is kiemelte, megjegyezve, hogy az több mint másfél évtizede változatlan.
Európa fürdőpiacának gyors változása új kihívásokat jelent, hiszen a vendégek egyre kifinomultabb, személyre szabott élményeket keresnek. Végh Andor véleménye szerint a digitalizáció kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban.
Fenntarthatóság és szakmai összefogás
A fenntarthatóságra a következő években kiemelkedő figyelmet kell fordítani, hiszen a termálvíz nem csupán gazdasági erőforrás, hanem a nemzeti érték része. Végh Andor az új elnökség feladatának nevezte a szakmai összefogás erősítését, különösen a szállodaszövetségekkel és fürdővárosok szövetségével való szorosabb együttműködés érdekében.
Az elnök említést tett a 2023-as rendelet módosításáról, amely a fürdőüzemeltetés és a természetes gyógytényezők használatának átalakítását célozza meg. Szűts Ildikó, a szövetség alelnöke, szintén hangsúlyozta, hogy a rendelet egyes pontjai kritikusan érinthetik a fürdők működését, ezért az új kormány államtitkáraival való tárgyalást kezdeményeznek.
A fürdőágazat jövője
Zámbori Péter, a felügyelőbizottság elnöke, aggodalmát fejezte ki a nagyobb uniós versenyhátrány miatt, amely a fürdők fejlesztési lehetőségeit érinti. A szövetség tagjai között 115 fürdőüzemeltető van, akik többsége több létesítményt működtet, ezáltal a magyar fürdők több mint fele a szövetség tagja. Balogh Zoltán, a főtitkár, megosztotta: a tavalyi évben 14,2 millió vendég látogatta a magyar fürdőket, ami még mindig elmarad a 2019-es számoktól, amikor 17,58 millióan vettek igénybe szolgáltatást.
A Magyar Fürdőszövetség tehát fontos lépéseket tesz a fürdőágazat fellendítésére, hangsúlyozva a fenntarthatóságot, a változó piaci igényekre való reagálást és a szakszerű összefogást a fürdők és a vendéglátóhelyek között.
