A mezőgazdaság jövője: a csapadék hiányának hatásai
A hazai mezőgazdaság egyre inkább szembesül a kedvezőtlen időjárási körülményekkel, amelyek következményeként a növénytermesztők aggodalma fokozódik. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Petőházi Tamás hangsúlyozta, hogy a tavalyi év kezdete óta tapasztalt időjárás nem kedvezett a szántóföldi növények fejlődésének. A téli havazás mennyisége legalább a duplájára kellett volna nőjön ahhoz, hogy a földek megfelelően átnedvesedjenek, és a vízkészletek feltöltődhessenek.
Jelenleg a vetési munkálatok jól haladnak, mivel a száraz időjárás nem gátolja ezt a folyamatot, azonban a csapadék mennyisége drasztikusan elmarad az előírt 100 millimétertől. A földek állapota a nyár eleji viszonyokkal összehasonlítható, ami már most is hatással van az őszi kalászosok termésére.
Napraforgó- és kukoricatermesztés átalakulása
Petőházi arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás és a gyakori szárazság miatt 2026-ra Magyarországon először várható, hogy a napraforgó termesztése nagyobb területeket ölel fel, mint a kukorica. Ez a váltás azonban nem minden esetben jelent megoldást, mert a gazdák igyekeznek reagálni a változásokra, de a szó szoros értelmében „csak a szél fúj” itthon.
Műtrágya-ellátás és globális hatások
A műtrágya hiányosságai szintén súlyosan befolyásolják a terméskilátásokat. Petőházi megjegyezte, hogy jelenleg nehéz pontos előrejelzéseket tenni a termés mennyiségére, különösen a tartós napos és szeles időjárás körülményei között, amely nagy mértékben csökkentheti az elérhető gabonakészletek mennyiségét. Ezen felül, az Iránban zajló konfliktus a műtrágyaellátást globálisan is hátráltatja.
Összefoglalva, a mezőgazdasági szektor előtt álló kihívások összetettek és sokrétűek, a klímaváltozástól kezdve a nemzetközi politikai helyzetekig. A gazdálkodók helyzete egyre nehezebbé válik, ahogy a piaci igények átalakulnak és a termelési környezet változásai egyre hangsúlyosabbá válnak.
