Milyen lesz a turizmus új korszaka?
Korunkban egy átmeneti időszakban élünk, ahol a korábbi globális mágnesek elvesztették hatalmukat, s az új erők kibontakozása még folyamatban van. Ezt a „világrend nélküli” korszakot mind a bizonytalanság, mind pedig a lehetőségek jellemzik, és ez a tendencia a turizmus területén is egyre inkább megfigyelhető.
A turizmus jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy miként tudják a szakemberek és döntéshozók kihasználni ezt az új helyzetet. Az új turizmus szemléletére fókuszáló GD Consulting szerint nem csupán jövőkép formálódik, hanem konkrét cselekvési tervek is körvonalazódnak, amelyek lehetőséget nyújtanak Magyarország nemcsak versenyképességének, hanem felelős turisztikai keretrendszerének kialakítására is.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alapjai
Kovács Balázs, nemezköti turisztikai szakértő, hangsúlyozza, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia húsz évvel ezelőtt fektette le az új turizmus alapjait. Az akkori, a helyi közösségek életminőségének javítását célzó stratégia újszerű elképzeléseit a világ legfejlettebb szabadidő-gazdasággal rendelkező országai napjainkban is követik. A fejlett országok között említhető Ausztria, Dánia és Svájc, ezzel jelezve, hogy a helyi lakosság jóléte milyen fontos szerepet játszik a turizmus fejlődésében.
Kísérleti laboratóriumok és határokon túli együttműködések
A gyakorlatban eddig az ausztriai turisztikai képviselet működött kísérleti laboratóriumként, számos sikeres projekt kiindulópontjaként. A „Auf nach Ungarn” fesztiválsorozat és a határon túli magyar közösségeket érintő „Rot-Weiß-Rot in Ungarn” kezdeményezések élén a határokon átívelő együttműködések kiváló példáiként szolgálnak.
A világjárvány alatt az új turizmus receptjét 27 pontban fogalmazták meg, amelyet folyamatosan frissítettek nemzetközi jó példákkal és új narratívákkal. A cél a hazánk és Közép-Európa trainálható történeteinek megalkotása, amelyeket különböző platformokon demonstrálnak.
Dunai regionális együttműködés
A koncepció egy kulcseleme Magyarország „fordítókorong” szerepévé emeli, amely a Duna menti országok összekapcsolására törekszik. A Bécs és Budapest közötti turisztikai együttműködési megállapodás, valamint a Dunán közlekedő tematikus gyorshajó-útvonalak pilot projektje is ezt a célt szolgálja.
Az új narratívák kidolgozása során hazánk és Közép-Európa közös története egy új megvilágításban tálalható, amelyben Magyarország a Duna-menti kooperáció központi szereplőjeként foglalja el helyét.
