MEGLEPŐ, DE NEM UKRAJNA A LEGNAGYOBB KÁRVALLOTTJA AZ ERŐSZAKNAK
Az Afganisztánban tapasztalható erőszak következményeként 2024-ben a legnagyobb gazdasági károkkal kellett szembenézni, ami a GDP 41,6%-át tette ki. Ukrajna alig maradt le, ahol a katonai kiadások, a konfliktusok során bekövetkezett halálos áldozatok, valamint az infrastruktúra rombolása a GDP 40,1%-át érintette.
A globális szinten 2024-ben az erőszak gazdasági hatása elérte a 20 billió dollárt vásárlóerő-paritáson (PPP) mérve. A katonai kiadások és a biztonsági költségek a teljes veszteség 74%-át alkották, mindez a növekvő geopolitikai feszültségek idején. A menekültek gazdasági hatása és a GDP-veszteség is jelentős mértékben megnőtt.
Ez az adatgyűjtés a közvetlen és közvetett költségeket is figyelembe veszi, beleértve a katonai kiadásokat, a GDP-veszteségeket és a konfliktusok által okozott halálesetek költségeit. Mindezen számításokat vásárlóerő-paritáson (PPP) végezték.
Afganisztán a világ rangsorában első helyen áll, részben a kiemelkedő katonai költségek és a menekültügyi kiadások miatt. Noha az erőszak csökkent a tálib uralom 2021-es visszatérése óta, az afgán katonai kiadások a GDP-hez viszonyítva a harmadik legmagasabbak a világon, 15,1%-kal, miközben világszerte 5,8 millió afgán menekült van.
Ukrajna esetében a katonai konfliktus költsége tavaly a GDP 40,9%-át tette ki. A háború eddigi szakaszában a lakóépületekben elszenvedett károk az összeg 60 milliárd dollárt értek el, míg az infrastruktúrában és közlekedésben 38,5 milliárd dolláros veszteséget könyvelhettek el. Ezen kívül 260 ezer személyautó rongálódott meg vagy semmisült meg.
Palesztina a nyolcadik helyen áll a globális listán, itt a gázai háború gazdasági költsége a GDP 19,4%-át jelenti. A viszontagságok következtében Ukrajna után itt regisztrálták a második legmagasabb halálozási arányt 2024-ben.
HELYZETKÉP AZ EURÓPAI POLITIKÁBAN
Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala. A kárpátaljai magyarok egyértelműen az Európai Unióhoz való csatlakozást részesítik előnyben, elutasítva Putyin hatalmát. Ezzel Szíjjártó Péter, aki diktátor barátjaként ismert, egyre nehezebb helyzetbe kerül.
Az Egyesült Államok tevékenysége Venezuelával szemben folyamatosan feszültségeket gerjeszt, hiszen a magyar vásárlók nap mint nap egyre kevesebb kenyeret tudnak venni a bérükből, ami komoly társadalmi problémákhoz vezet.
Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Védelmi Ipari Programot, amely remélhetőleg új lehetőségeket teremt az európai hadiipar számára. Ez a döntés azonban nem tetszik a magyar képviselőknek, akik aggódnak a közös fejlesztés következményei miatt.
Összességében figyelembe kell venni, hogy milyen irányba halad a világ gazdasági és politikai helyzete, és ennek milyen hatásai lehetnek a jövő generációkra. Az országok közötti feszültségek folytatásával a helyzet egyre inkább tarthatatlan lehet.
Hogyan reagálnak a kormányok és a társadalmak ezekre a kihívásokra? Az elkövetkező hónapok döntő jelentőségűek lesznek a nemzetközi kapcsolatok és a gazdasági stratégia szempontjából.
