Utasbiztosításon is spórolnak a magyarok
A legfrissebb kutatások alapján a magyar lakosság közel 44%-a kétévente külföldre utazik, ám sokan biztosítás nélkül vágnak neki az ismeretlennek. A helyzet eltérő, hiszen mindössze a válaszadók 40%-a köt rendszeresen utasbiztosítást. Ennek ellenére minden harmadik utazó már átélte azt a sokkoló élményt, amikor szüksége lett volna a biztosítás nyújtotta védelemre.
A háztartások 75%-ának saját gépjárműve van, amelyet sokan külföldi útjaik során is használnak, azonban több mint felük nem kér semmilyen asszisztencia szolgáltatást. Paradox módon 91%-uk mégis hasznosnak tartja a biztosítást, amit nem vesznek igénybe. A Europ Assistance legfrissebb reprezentatív kutatása nyomán kiderült, hogy a nyaralók legfőbb aggodalma az egészségügyi problémák miatti költségek, valamint az autó meghibásodásából adódó nehézségek.
Utazási szokások és preferenciák
A 18-69 éves magyar lakosság utasbiztosításokkal és asszisztencia-szolgáltatásokkal kapcsolatos preferenciáit vizsgáló kutatás rávilágított, hogy a magyarok évi egyszer Európán belül utaznak, míg csupán 9%-uk lépi át a kontinens határait évente. Az adatok azt mutatják, hogy a kétévente utazók négye elkerülik az utasbiztosítást, és mindössze a speciális esetekben, mint a síelés vagy az ismeretlen országok felfedezése során használják ezt a lehetőséget. Az ügyfelek többsége már online intézi az utasbiztosítást, annak ellenére, hogy a kockázatok rendre fennállnak.
A legfrissebb trendek és adatok alapján a biztosítási piac továbbra is virágzik, még ha a felhasználók többsége egyszerű húzónak is tekinti a biztosítást. A spórolás vágya azonban sokakat arra sarkall, hogy elhanyagolják a szükséges védelmet, amely egyszerűen nem válik lehetővé. Az utasbiztosítások piaca tehát egy komoly paradoxont tükröz a magyar társadalomban, ahol a tudatlanság és a költségek maximalizálásának vágya éles ellentmondásban áll egymással.
Fontos tanulságok
Ez a helyzet éppen arra figyelmeztet, hogy a magyar utazók képesek lehetnének felelősebben dönteni az utasbiztosítás kérdésében. A statisztikák tanúsága szerint a költségek mérlegelésével a potenciális kockázatokat aligha lehetne elhanyagolni. Az egészségügyi védőhálók hiánya és az autós problémákra való készülés mintegy azt az üzenetet közvetíti, hogy a figyelmet és a körültekintést meg kellene növelni az utazások során. Jelenleg a magyar társadalom válságos helyzetbe került, mivel a biztonság megőrzésének fontossága háttérbe szorult a költségkímélés érdekében.
Inkább ideje lenne átgondolni az utazási szokásokat és a kockázatvállalás határait, hiszen a váratlan események bárkivel megtörténhetnek, bármilyen átgondolt tervezés esetén is.
