3,7 százalék – A szám, ami megrázta az arany és az ezüst piacát

Látványos eladási hullám söpört végig a nemesfémek piacán, miután egy nem várt amerikai inflációs adat ráijesztett a befektetőkre. Az ezüst rövid idő alatt jelentősen gyengült, az arany árfolyama pedig a lélektani szintek alá is bekúszott – a kérdés az, hogy csak pillanatnyi megingásról vagy egy elhúzódóbb lejtmenetről van szó.

Egészen félelmetesre sikeredett a hét közepe a két legfontosabb nemesfém számára a határidős piacon. Az egyébként sem túl rózsás októberi kereskedést pillanatok alatt bedöntötte az Egyesült Államokból érkező, a befektetők és kereskedők által árgus szemmel figyelt szeptemberi amerikai inflációs adat. Az arany és az ezüst mélyrepülése azután gyorsult fel, hogy szerdán, magyar idő szerint délután megjelent adat szerint 3,7 százalékos volt az éves fogyasztóiár-emelkedés üteme szeptemberben, az augusztusban jegyzett 3,4 százalékot követően. Az elemzők előzetesen 3,6 százalékos éves inflációs adatot vártak szeptemberre vonatkozóan.

Az ezüst szinte kapitulált

A statisztika megjelenését követően azonnal eladási hullám indult a nemesfémek piacán. Az ezüst árfolyama percek alatt az addigi, megközelítőleg 59 dolláros unciánkénti árszintről 56 dollár alá bukott. Ezzel 5,5 százalékos értékvesztést kellett elkönyvelnie rövid időre, méghozzá erős forgalom mellett.

Az ezüst technikai képe a grafikonra pillantva már eddig is negatív korrekciót vetített előre, ezt a legutóbbi eladási hullám csak erősítette. Ráadásul nem kedveznek az arany kistestvérének tartott nemesfém esetében a Kínából érkező keresleti hírek sem: a távol-keleti országban visszaesést mutat a napelemek piaca, ami rossz hír, mivel a panelek egyik fő alapanyaga az ezüst. Emiatt egyes elemzések szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az ezüst akár az 50 dolláros unciánkénti szintig korrigál vissza.

Az arany is megszédült

Az ezüsthöz hasonlóan mintha az arany alól is kihúzták volna a szőnyeget: szerdán a csillogó nemesfém világpiaci ára az unciánkénti 4095 dolláros árszintre süllyedt. Ezzel szinte pontosan két százalékkal került lejjebb az árjegyzés a fontos adat publikálását követően, de még a 4100-nál található támaszszintet is letörte rövid időre az árfolyam. Az arany esetében jó hír, hogy a legfényesebb nemesfém kurzusa néhány óra alatt ledolgozta a korábbi visszaesést, és valamivel 4200 dollár alatt stabilizálódott.

Van még remény a korábbi sztárbefektetések számára?

Apró reménysugarat jelenthet a kereskedők és befektetők számára az, hogy a dollár és a kötvényhozamok csökkentek valamelyest az inflációs adat után. A kamatnyereséget nem biztosító nemesfémek viszont nem sok jót remélhetnek a mind magasabb kamatkörnyezettől. Emiatt az arany és az ezüst is abból profitálhat a következő egy-két hétben a legtöbbet, ha sikerül minél inkább elodázni egy esetleges Fed-kamatemelés lehetőségét.

Ehhez kapcsolódóan annyi kedvező fejlemény már látszik a friss adatközlés után is, hogy a Chicagói Fémtőzsde (CME) által üzemeltetett úgynevezett FedWatch jelzés szerint a piac nem fogad drasztikusan nagyobb arányban egy októberi kamatemelésre a korábbiakhoz mérten.

Közben Mary Daly, a Fed San Franciscó-i elnöke szerint bár szükséges lehet a kamatemelés Amerikában, nincs szükség azonnali monetáris beavatkozásra az októberi Fed ülésen. A legközelebbi kamatdöntést egyébként október 28-án, magyar idő szerint már este hozzák nyilvánosságra a Fed ülését követően.

A lényegről röviden

A vártnál magasabb inflációs makroadatra heves eladási hullámmal reagáltak a nemesfémek piacán a befektetők. Az ezüst percek alatt 5,5 százalékot zuhant, míg az arany átmenetileg a 4100 dolláros támasz alá került. Az ezüst kilátásait a kínai napelempiaci visszaesés is rontja, az arany gyorsan korrigált 4200 dollár közelébe. A nemesfémek piacát a következő napokban a Fed kamatpolitikája, illetve annak várható alakulása befolyásolhatja. Jelenleg a piaci szereplők többsége nem valószínűsíti az októberi szigorítást.

Magyar Péter elárulta, miről állapodott meg Zelenszkijjel

Az EU-csúcs mellett tárgyalt a magyar miniszterelnök és az ukrán államfő. Magyar Péter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy négyszemközt tárgyalt az ukrán elnökkel.

Mint írta, üdvözölte a Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak erősítéséről létrejött politikai megállapodást. Hozzátette: „A kölcsönös bizalom helyreállításának első lépéseként értékeltük, hogy Ukrajna Parlamentje elfogadta a megállapodás alapján a kisebbségi oktatási törvényt, és hogy az ukrán fél azonnal megkezdte annak végrehajtását. Megköszöntem az ukrán parlament szeptemberi határozatát, amelyben elismerték, hogy 1944 és 1946 között a kényszermunkára hurcolással és a tömeges deportálással bűncselekményeket követtek el a kárpátaljai magyarok ellen.”

A kormányfő posztjából kiderült, az ukrán elnökkel megállapodtak abban, hogy miniszteri szinten folytatódnak a két ország közti egyeztetések, és kiemelt figyelmet fordítanak az országokban élő kisebbségek helyzetének további javítására. Kiemelte, egyetértettek abban is, hogy mindkét ország érdeke a politikai és gazdasági kapcsolatok új alapokra helyezése.

Végül Magyar Péter az orosz-ukrán háborúról is említést tett posztjában, mint írta: „Az ukrán elnököt teljes szolidaritásomról biztosítottam a hazája ellen már majd 5 éve tartó embertelen orosz agresszió miatt. Elmondtam, hogy Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtésében.”

Hollandia nem siet az uniós költségvetési megállapodással

Komoly nézeteltérések alakultak ki az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetéséről a brüsszeli csúcstalálkozón. Több tagállam elégedetlen a jelenlegi javaslattal, és egyre bizonytalanabb, hogy sikerül-e az év végéig megállapodásra jutni.

Rob Jetten holland miniszterelnök szerint fontosabb a megfelelő feltételek kialakítása, mint a tárgyalások gyors lezárása. A holland kormányfő pénteken úgy fogalmazott, hogy a csütörtök esti egyeztetés fagyos légkörben zajlott, a tagállamok pedig lényegében fenntartották korábbi álláspontjukat.

Hollandia azt szeretné, hogy az új uniós költségvetés nagyobb hangsúlyt helyezzen a biztonságra, a versenyképességre és a migráció kezelésére, miközben igazságosabban osztanák el a pénzügyi terheket. Jetten jelezte, hogy nem hajlandó engedni az év végi megállapodást sürgető nyomásnak.

Andrej Babis cseh miniszterelnök szintén kétségesnek tartja, hogy karácsonyig megszülethet az egyezség. Szerinte a tagállamok álláspontjai túlságosan eltérnek egymástól, ezért további tárgyalásokra van szükség. A cseh kormányfő azt is szorgalmazta, hogy szüntessék meg a nettó befizető országoknak nyújtott, mintegy 9,7 milliárd eurós költségvetési visszatérítéseket.

Az uniós csúcson a migráció és Ukrajna finanszírozása is napirendre került. Jetten beszámolt arról, hogy öt tagállam, köztük Németország és Hollandia, az EU-n kívül létrehozandó visszatérési központok kialakításáról egyeztet.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök eközben sürgette az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatások biztosítását, amelyhez szerinte a befagyasztott orosz vagyoneszközök jelenthetnék a legkézenfekvőbb forrást.

A következő hétéves költségvetésről ugyanakkor továbbra sincs megállapodás, miközben az EU eredeti célja az lenne, hogy 2028 januárjától zavartalanul indulhasson az új finanszírozási időszak.

Uniós büdzsé: a Takarékos Hatok vagy a Kohézió Barátai győznek?

Az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló vita áll a figyelem középpontjában, ahol a Takarékos Hatok és a Kohézió Barátai csoportok feszülnek egymásnak a mintegy 2000 milliárd eurós összegről. A kérdés az, hogy csökkentsék-e az unió költségvetését, vagy maradjon az eredeti összeg, de új elosztási mechanizmussal. Magyarország és a Visegrádi Négyek is a Kohézió Barátai csoporthoz tartoznak.

Ezekről a témákról is szó esett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a meghívott vendégek között volt a csatorna munkatársa, Dobos Zoltán is. A beszélgetés során érintették Orbán Viktor és a Fidesz európai szerepét is: a Fidesz elnöke Brüsszelben a Patrióták Európáért csoport tagjaival tárgyal, miközben Magyar Péter miniszterelnök is Brüsszelben tartózkodik.

Szóba került az is, hogy Magyar Péter rendszeresen fotózkodik Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel. A műsor másik témája Fürcht Pál ügye volt, akit felfüggesztettek ügyészi állásából az aranykonvoj-ügyben tett nyilatkozatai miatt. Felmerült a kérdés, hogy miért nem hallgatják ki tanúként, és ha valóban Orbán Viktor állt a szállítmány lekapcsolása mögött, annak milyen digitális nyoma lehet.

A beszélgetésben Dobos Zoltán Ónody-Molnár Dórával, a Népszabadság főmunkatársával beszélgetett Rónai Egon vendégeként.

Felfüggesztették a Caola kötvényeinek kereskedését a tőzsdén

A Budapesti Értéktőzsde azonnali hatállyal felfüggesztette a Caola Zrt. által kibocsátott CAOLA 2032/A kötvények kereskedését az XBond piacon. A döntés oka, hogy a vállalat a törvényi határidőig nem tette közzé a 2025-es üzleti évre vonatkozó auditált éves beszámolóját és könyvvizsgálói jelentését. A tőzsdei szabályok szerint a papírokkal való kereskedés így nem tartható fenn, a kötvényekre ajánlatot tenni vagy azokkal kereskedni tilos.

Egymilliós bírság után jött a szigorú szankció

A tőzsde június végén már figyelmeztette a céget, és egymillió forintos bírságot szabott ki rá az elmaradt éves beszámoló miatt. Mivel a vállalat a szankciót figyelmen kívül hagyta, és mérlegét továbbra is bemutatta, a legszigorúbb büntetést alkalmazták, és határozatlan időre lekapcsolták a kötvényeket a tőzsdei rendszerről.

A tavalyi féléves jelentés volt az utolsó információ

A cég utolsó elérhető hivatalos tőzsdei anyaga a 2025. június 30-i féléves üzleti jelentés és annak kiegészítő melléklete. Ebben a menedzsment még optimista képet festett a jövőről: beszámoltak a Caola és a Vivaclean termékek iránti növekedésről, valamint arról, hogy az üzem elérte az egy műszakos termelés maximumát, ezért elindították a második műszakot. Az expanziót a martonvásári új gyáregység működésbe állítása támogatta.

Hét és fél milliárdos adósság és elmaradt kamatfizetés

A Caolának 7,5 milliárd forint tőketartozást kellene visszafizetnie a kötvények 2032-es lejáratakor, addig pedig minden év áprilisában a kamatokat. A vállalat azonban már a futamidő első éveiben nehézségekkel küzd, a kamatokat nem tudja fizetni. 2025 tavaszán a cég egy közel 2 milliárd forintos zöldenergiára való átállási beruházás miatt 12 napot csúszott a kamatokkal, amelyet végül rendezett. Az idén csak annyit közöltek, hogy a tartozást a kibocsátási tájékoztatóban rögzített póthatáridőre rendezik, a kifizetés megtörténtéről azonban nem jelent meg újabb hír.

Csőd közeli minősítés és névváltás

A BCRA hitelminősítő a kamatfizetés elmaradása miatt a céget a csőd közeli, rendkívül spekulatív CC kategóriába minősítette le, és folyamatos felülvizsgálat alatt tartja. A jelentés szerint ha a vezetés nem tud megállapodni a hitelezőkkel a tartozások átütemezéséről, vagy nem tud eszközértékesítést végrehajtani, a cég megkaphatja a hivatalos csődöt jelentő D minősítést. Az Opten adatbázisa szerint a cég május 28. óta Pannon Vegyipari Zrt. néven működik, a Caola márkanévtől megvált.

A kibocsátási tájékoztató szerinti tervek

A 2022-es tőzsdei kibocsátási tájékoztató szerint a Növekedési Kötvényprogramban bevont 7,5 milliárd forintos forrást nagyívű fejlesztésekre fordították volna: martonvásári gyártó- és logisztikai bázis felépítésére, automata csomagoló- és keverőberendezések beszerzésére, zöldenergia-átállásra, valamint a korábbi banki hitelek kiváltására.

A cég válasza a Privátbankár megkeresésére

A Pannon Vegyipari Zrt. a befektetőket érintő információkat a hivatalos közzétételi csatornákon teszi közzé, ezért a kötvényt, a tartozást és az elmaradt kamatfizetést érintő számokról a társaság közzétételei adnak tájékoztatást. A kereskedés felfüggesztése a befektetők védelmét szolgáló lépés, amelyet a társaság tudomásul vett. A 2025. évi beszámoló a vezetés- és tulajdonosi struktúra változása és a könyvvizsgálat elhúzódása miatt csúszik, közzétételét pótolják, ezt követően kezdeményezik a kereskedés visszaállítását.

A cég szerint a martonvásári gyáregység a 2020-as koronavírus-járvány tapasztalatai alapján jött létre: vészhelyzetben a fertőtlenítőszerek és kórházi vegyszerek importja napok alatt elakad, az ellátás csak hazai gyártásból biztosítható. Az üzem közfeladat-ellátás keretében gyógyszerkönyvi minőségű fertőtlenítőszereket és kórházi felhasználású vegyszereket gyárt, kapacitása védelmi vagy egészségügyi veszélyhelyzetben az ország valamennyi kórházának ellátására elegendő. A társaság a kötvénytulajdonossal egyeztet a feltételek átmeneti módosításáról és az elmaradt kamatfizetés rendezéséről, a termelés ezzel párhuzamosan két műszakos.

Reformkori gyökerektől a mai napig

A Caola története 1831-ig nyúlik vissza, amikor Hutter József pesti szappanosmester megalapította szappanfőző műhelyét. A vállalkozás a XIX. század végére modern gyárrá fejlődött, amely külföldre is exportált. Az 1930-as években Dr. Noseda Kálmán vezetése alatt született meg a Caola márkanév, amelyet kislánya, Karola után nevezett el. A második világháborút követő államosítások során a gyárat összevonták más üzemekkel, létrehozva az Illatszer és Kozmetikai Vállalatot. A vállalat 1981-ben hivatalosan is felvette a Caola nevet, és Caola Kozmetikai Vállalatként működött tovább. A rendszerváltás utáni privatizáció és a külföldi multik térnyerése komoly kihívások elé állította a céget, de a márka számos tulajdonosváltás és válság ellenére fennmaradt.

Feljelentés a Kisfaludy-program ügyében: a támogatások több mint felét pályázat nélkül osztották ki

Súlyos visszaélések gyanúja miatt tett feljelentést Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program támogatásainak átvilágítása után. A vizsgálat közel 23 ezer szerződést érintett, amelyek keretében összesen 475 milliárd forintot osztottak szét.

A Kisfaludy-program eredeti célja az volt, hogy 2030-ig 300 milliárd forintból újítsák meg a magyarországi szálláshelyeket, a kisebb panzióktól a nagy szállodákig. Ehhez képest 2026-ig már 475 milliárd forintot költöttek el, az eredetileg tervezett összeg több mint másfélszeresét.

A támogatások több mint felét pályázaton kívül, egyedi döntésekkel ítélték oda. Mindössze 108 szerződés keretében 288 milliárd forintot osztottak szét.

A miniszter szerint az átvilágítás során több olyan körülményt is azonosítottak, amelyek visszaélések gyanúját vetik fel. Ezek között szerepel a kettős állami finanszírozás lehetősége, a pályázati feltételek egyes kedvezményezettekre szabása, valamint magántulajdonban lévő ingatlanok milliárdos támogatása.

Kapitány István több ismert üzleti érdekeltséget is megnevezett, köztük Mészáros Lőrinc Hunguest szállodáit, a Pintér Sándor köréhez kötött lovasberényi beruházást és a debreceni Hilton fejlesztését. A feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodások gyanúja miatt tették meg.

A gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a hatóságok feladata megállapítani, történt-e bűncselekmény, és ha igen, kiket terhel felelősség. A kormány célja a jogtalanul megszerzett közpénzek visszaszerzése is.

Kapitány István egyúttal bejelentette, hogy új alapokra helyezik a turizmus állami támogatását. A tervek szerint a jövőben átlátható pályázati rendszerrel és egyenlő feltételekkel segítenék a vidéki panziók, családi vendégházak és helyi vállalkozások fejlesztéseit.

Heves vita az EU-csúcson a kiterjesztett kibocsátáskereskedelmi rendszerről

Pattanásig feszült hangulat alakult ki az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozóján az autózásra és az épületek fűtésére kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszer miatt. Az eredetileg az energiaárak mérsékléséről szóló egyeztetés háromórás vitába torkollott, ami a vezetők közös ebédjét is jelentősen elcsúsztatta.

A nézeteltérés középpontjában az ETS2 néven ismert kibocsátáskereskedelmi rendszer állt, amely 2028-tól a közúti közlekedésben és az épületek fűtésében felhasznált fosszilis energiahordozókra is szén-dioxid-kibocsátási árat vezetne be. A költségeket az üzemanyag- és energiaszolgáltatók részben továbbháríthatják a fogyasztókra, így a változás a tankolás és a fűtés árát is növelheti.

Olaszország és Lengyelország vezetésével Magyarország, Csehország, Szlovákia és Görögország is azt szorgalmazta, hogy a rendszer indulását legalább 2030-ig halasszák el. Az érintett országok szerint az energiapiaci helyzet alapvetően megváltozott a közel-keleti konfliktus következtében, ezért az újabb költségek tovább növelnék a háztartások és a vállalkozások terheit. Észtország ennél is tovább ment, és felvetette az ETS2 teljes eltörlésének lehetőségét.

A halasztást ugyanakkor az északi tagállamok, Hollandia, Franciaország és Németország is ellenezte. A szabályozás támogatói szerint a kibocsátáskereskedelem kulcsfontosságú az európai klímacélok teljesítéséhez és a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentéséhez. A vita nemcsak az új rendszerre, hanem a már működő, elsősorban az ipart és az energiatermelést érintő kibocsátáskereskedelemre is kiterjedt, amelynek szabályain szintén változtatnának egyes tagállamok.

A csúcstalálkozón végül nem született döntés az ETS2 bevezetésének elhalasztásáról. Az uniós vezetők ehelyett arra kérték az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az új rendszer várható hatásait és a fogyasztókat védő intézkedéseket. Az energiaárak csökkentésének kérdése így továbbra is komoly politikai feszültségforrás maradhat az Európai Unión belül.

Sürgős fellépést sürgetnek az energiaárak kezelésére az uniós vezetők

Az energiaárak mérséklése és az európai gazdaság versenyképességének javítása állt a csütörtöki brüsszeli uniós csúcstalálkozó középpontjában. A tagállamok vezetői gyors intézkedéseket sürgetnek, amelyek enyhíthetik a vállalkozások és a háztartások terheit, miközben az Európai Unió gazdasági pozícióját is erősítenék a nemzetközi versenyben.

A magas energiaárak továbbra is komoly kihívást jelentenek az európai ipar számára, ezért az uniós vezetők összehangolt, célzott és átmeneti intézkedéseket szorgalmaznak. A tervek között szerepel a leginkább érintett iparágak állami támogatási lehetőségeinek meghosszabbítása, az európai olajfinomítók kapacitásának hatékonyabb kihasználása és az energiaigények önkéntes összehangolása. Emellett az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer egyes elemeinek felülvizsgálatát is sürgetik.

A gazdasági versenyképesség javítása érdekében a bürokráciát is visszaszorítanák. Az Európai Bizottságtól az engedélyezési eljárások egyszerűsítését és felgyorsítását, valamint a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését várják. Különösen a kis- és középvállalkozások helyzetén javítanának, miközben az iparfejlesztést, a digitális gazdaságot és az autóipart érintő fontos jogszabályokról még az év végéig lezárnák a tárgyalásokat.

Napirendre került az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetése is. A tagállamok célja, hogy még 2026 végéig megállapodás szülessen a pénzügyi keretről, így 2027-ben elfogadhatnák a szükséges jogszabályokat. Ez biztosítaná, hogy az új költségvetési időszak kezdetén, 2028 januárjától megszakítás nélkül folytatódhasson az uniós támogatások folyósítása.

Az EU további bővítéséről is tárgyaltak, amelyet a vezetők stratégiai jelentőségűnek tartanak Európa biztonsága és gazdasági stabilitása szempontjából. A csatlakozni kívánó országoknak ugyanakkor továbbra is teljesíteniük kell a szükséges reformokat, különösen a jogállamiság területén. Montenegró esetében már zajlik a csatlakozási szerződés előkészítése, és további tárgyalási fejezeteket zárhatnak le, amennyiben az ország végrehajtja a vállalt reformokat.

Trump szerint Zelenszkij már az ukrajnai béke akadályává vált

Donald Trump amerikai elnök szerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nehezebb tárgyalópartner, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, és egyre inkább akadályozza az ukrajnai háború lezárását. Az amerikai elnök úgy véli, hogy a békemegállapodás akár Zelenszkij részvétele nélkül is létrejöhet.

Trump élesen bírálta az ukrán elnököt, akiről azt állította, hogy valójában nem akar megállapodni Oroszországgal. Mint fogalmazott, Zelenszkij ugyan békéről beszél, de szerinte nem tesz eleget annak érdekében. Az amerikai elnök hozzátette, hogy nem rajong ukrán hivatali kollégájáért, és vele sokkal nehezebb tárgyalni, mint Putyinnal.

Trump ennek ellenére továbbra is bízik abban, hogy hamarosan véget érhet a 2022 februárjában kezdődött háború. Szerinte mindkét fél érdekelt a harcok lezárásában, ugyanakkor úgy látja, hogy az ukrán vezetés hozzáállása megnehezíti a diplomáciai rendezést.

Az amerikai elnök különösen élesen bírálta, hogy Ukrajna újra támadni kezdte az oroszországi olajfinomítókat. Trump gyalázatosnak nevezte a lépést, mondván, számos más katonai célpont is rendelkezésre állna. Véleménye szerint az energetikai létesítmények elleni csapások az olaj világpiaci árának emelkedéséhez vezethetnek, ami nemcsak Oroszországot, hanem a világgazdaság egészét is hátrányosan érinti.

Kijev ugyanakkor azzal indokolta az orosz olajlétesítmények elleni támadások újraindítását, hogy Moszkva továbbra is csapásokat mér az ukrán energetikai infrastruktúrára. Zelenszkij korábban jelezte, hogy Ukrajna kész lenne beszüntetni az orosz finomítók elleni támadásokat, amennyiben Oroszország is felhagyna az ukrán energiarendszer támadásával.