Gazdasági Hírek: Folyamatos Törések a Külkereskedelemben
A magyar gazdaság helyzete a külkereskedelem terén jelentős változásokat mutatott az utóbbi időszakban. 2024 áprilisára a nemzeti export teljesítmény kritikussá vált. Az export jelentős része, több mint 70 százaléka az Európai Unió tagállamaival bonyolódik le, ami arra utal, hogy a keleti nyitás politikája, amely célja a nemzeti gazdaság diverzifikálása, nem hozta meg a kívánt eredményeket a várt ütemben.
A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Gazdaságelemzési Központja által tartott konferencia során kiderült, hogy Magyarország 2024-re a termékkivitelt mérő globális ranglistán a 34. helyet fogja elfoglalni. A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója, Bihari Katalin, hangsúlyozta, hogy a kivitel GDP-hez viszonyított részaránya általában 80-85 százalék felett mozog, ami tavaly 89 százalékra ugrott.
A kutatás rávilágított, hogy a vállalati export hosszú távú árnyékban maradt, mivel a gazdasági válságok hatással voltak az exportteljesítményre. Az exportérték 2019 óta másfélszeresére nőtt, 109,1 milliárd euróról 146,88 milliárd euróra, ami komoly előrelépés, azonban a keleti nyitás eddigi eredményei megkérdőjelezhetőek.
Az EU-n belüli kereskedelemben Németország kiemelkedő szerepet játszik, hiszen 24,2 százalékban Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere. Ezt követi Románia 5,1, illetve Lengyelország 4,7 százalékkal. Ugyanakkor a keleti nyitás célzott országai, mint például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, vagy Ukrajna, nem a Távol-Keleten találhatóak, ami arra utal, hogy a várakozásokkal ellentétben az exportpiac bővítése irányába tett lépések eddig nem bizonyultak elegendőnek.
A cikk célja, hogy bemutassa Magyarország kis- és középvállalkozásainak (kkv) jelenlétét a külpiacokon, valamint a gazdasági válságok hitelfelvételre gyakorolt hatását. Ezen kívül a kormányzati intézkedések és az ellátási láncok átalakulásának gazdaságra gyakorolt hatásait is megvizsgálják.
